A rádiók toplistáit nem a legfrissebb slágerek dominálják.
A magyarországi rádiók 2024-ben legtöbbször nem a tárgyév slágereit, hanem 2021-es szerzeményeket játszottak - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányából.
A legfrissebb elemzés alapján tavaly a magyar rádiók összesen több mint 102 évnyi adásidőt töltöttek meg, amelyből 51 százalékot zeneszámok, míg 42 százalékot különböző műsorszámok foglaltak el.
A kutatás során 144 rádiócsatorna önbevallásaira építve elemeztük a hazai rádiók műsorkészítési szokásait és zenei repertoárját. A célunk az volt, hogy részletesen feltérképezzük, miként alakítják a műsorstruktúráikat és milyen zenei tartalmakkal szolgálnak a hallgatóságuk számára.
Az elemzés szerint tavaly a csatornák hirtelen felfedezték az Edda Művek dalait, ami azt eredményezte, hogy ők lettek a leggyakrabban játszott előadó a kínálatban. Dalaik átlagosan 28 évesek voltak, ami érdekes kontrasztot teremtett a zenei palettán. A miskolci rockegyüttes előadásait tavaly több mint kétszer annyiszor hallhattuk a rádiókban, mint Kertész Mátyásét, aki a huszadik helyezett lett - hangzott el a tájékoztatásban.
A legfrissebb információk alapján a Dankó Rádió rendkívüli zenei palettával büszkélkedhet, hiszen a közönségét összesen 16 ezer eltérő dal megjelenésével szolgálta ki, amelyekből legalább kétszer hallhatóak voltak az év folyamán. Ezen a gazdag repertoáron körülbelül 1500 külföldi és szinte 15 ezer magyar zenei alkotás található, ami igazán figyelemre méltó sokszínűséget tükröz.
A legtöbbször ugyanazokat a műveket a Táska Rádió nevű csatorna sugározta, amely átlagosan 269-szer szerkesztett műsorba egy-egy dalt (a külföldieket 231-szer, a magyarokat 325-ször).
Kiemelkedően magas értéket produkált a Rádió 1 Budapest is, amely átlagosan 111-szer sugározta ugyanazt az egy-egy zeneszámot (a külföldiek esetén 122, a hazaiak esetén 59 alkalommal).
Az NMHH legutóbbi közleménye szerint a zenei palettán számos népszerű művész tűnt fel, köztük olyanok is, akik csupán néhány éve kezdték el kiadni saját dalaikat. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az előző évtizedek ikonikus alakjairól sem, mint például a Bikini zenekar, Demjén Ferenc, az LGT és Charlie, akik továbbra is meghatározó szereplői a magyar zenei életnek.
A 2023-as évhez viszonyítva Kertész Mátyás kiemelkedő előrelépést tett a rangsorban: az 506. pozícióból egészen a 20. helyig küzdötte fel magát. Eközben az Edda Művek a 25. helyről robbant be a köztudatba, és sikerült az előkelő 2. helyre emelkednie, ezzel háttérbe szorítva Rúzsa Magdit.
A magyar szerzemények közül a vizsgált rádiók több mint ötezerszer játszották le Curtis és Charlie 2023-ban kiadott, Maradunk végig című slágerét, a rádiók közönsége mégsem ezt a számot, hanem a Laudate kórus 2015-ben megénekelt Boldogasszony anyánk című örökzöldjét hallgathatta újra a legtöbbször, csaknem hétezer alkalommal - közölték az elemzésben, hozzátéve, hogy a szerzeményt a Híd Rádió és a Mária Rádió összes csatornája mindennap leadta, ezzel röpítve azt a toplista élére.
A tanulmány rámutatott, hogy a külföldi művészek közül a legnagyobb népszerűségnek az 1974-ben megalakult amerikai fúziós jazz-zenekar, a Spyro Gyra örvendett, amelynek dalait a rádiók rendkívül gyakran játszották. Ezzel szemben a második helyen álló albán származású amerikai énekesnő, Dua Lipa slágerei kevesebb figyelmet kaptak. A Spyro Gyra főként a Hír FM adóin hallható, míg 114 csatornán egyetlen alkalommal sem csendült fel a zenéjük az adott évben.
A top 20 külföldi zeneszámból tizenöt 2023-ban jelent meg és csupán hármat adtak ki 2024-ben.
A ranglista csúcsát Dua Lipa Houdini című dala foglalja el, amelyet már több mint kilencezer alkalommal hallgattak meg. Ez a sláger nemcsak a nemzetközi sikereket hozta el az énekesnőnek, hanem a magyar zenei palettán is kiemelkedett, megelőzve minden hazai dalt. Így a Houdini lett az év leggyakrabban játszott zeneszáma a hazai rádiókban - számoltak be róla.
Bár a rádiók kiemelt célja követni a zeneipari trendeket, a törvényi megkötések vagy a célközönségük speciális ízlése miatt gyakran előfordul, hogy egy-egy művet, legyenek azok az online térben bármilyen népszerűek, nem válogatnak be a kínálatukba, így a rádiós toplisták inkább azt tükrözik, hogy a csatornák mit hallgattatnak az emberekkel, ami nem feltétlenül egyezik a hallgatók személyes preferenciáival - áll a közleményben.
