A görög tengerpartok és festői falvak most épp a turisták áradatát vonzzák, azonban a vágyakozó nyaralók egy része mégsem indul útnak. Miért is maradnak le a csodás élményekről, amikor Görögország a nyár egyik legfőbb célpontja? - Spabook

Athén szívéből, hűtőtáskával és házi készítésű szendvicsekkel felpakolva indult el Diamantoula Vassiliou a tengerhez, vágyva arra, hogy egy napra kiszakadjon a mindennapok monotonitásából. A közeli Avlaki Beachre szervezett kiruccanásra nemcsak ő, hanem több száz honfitársa is csatlakozott - manapság ezek a rövid, megfizethető kirándulások jelentik számukra a "nyaralás" élményét, miközben Görögország gyönyörű partjait turisták ezrei lepik el.

Miközben Görögországban a turizmus soha nem tapasztalt csúcsra érkezik, sok helyi lakos csupán a tengerpart széléről szemléli a történteket, távol az ünnepléstől és a pezsgéstől.

A becslések szerint idén a 10 milliós lakosság négyszeresét meghaladó számú külföldi érkezik az országba - ugyanúgy, mint 2024-ben - miközben az Európai Unió adatai szerint tavaly a görögök csaknem fele nem engedhette meg magának az egyhetes nyaralást.

Ez a második legmagasabb arány a közösségünkben, Románia után. Ha egy kis összehasonlítást végzünk: Olaszországban minden harmadik ember, míg Franciaországban minden ötödik személy döntött úgy, hogy lemond a vakációjáról.

Mivel a vállalkozások fokozatosan a nemzetközi turisták igényeire összpontosítanak, a helyi lakosság számára a nyári szabadságolás egyre nehezebbé válik.

Köztük található Iosif Solanakis is, aki egy nyugodt, szélcsendes augusztusi délutánon az athéni Akropolisz lábánál várt elektromos kisbuszával, hogy a város felfedezésére induló turistákat elvezesse.

A nyári hónapokban megkeresett jövedelmemre építem a téli időszakot, amikor a munkalehetőségek száma csökken. A tengeri élmények csak akkor válhatnak valóra, ha sikerül néhány szabad órát kifognom a napjaimban.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – nevetett Solanakis, miközben szemeiben egy szikra csillant.

A főszezonban végzett munkával kapcsolatos kihívások mellett egy másik jelentős probléma, hogy a luxusüdülők sok esetben háttérbe szorították az olcsóbb panziókat és kempingeket. Ezek a hagyományos szálláshelyek egykor lehetőséget biztosítottak a görög családok számára, hogy felfedezhessék a drágább úti célokat, mint például Szantorini, Mykonos vagy Párosz. Ez a változás nemcsak a helyi turizmusra, hanem a közösségek gazdasági életére is komoly hatással van.

Az olasz tengerpartok varázsa mellett a látogatók egyre inkább a megugró árakra panaszkodnak a közösségi médiában. Egy egyszerű napernyő és két napozóágy bérlésének költsége néhol elérheti a 80 eurót, míg a prémium helyszíneken ez az összeg akár több száz euróra is rúghat.

Görögországban is hasonló a helyzet, ezért sokan saját napernyőt hoznak magukkal, és a házi készítésű ételeket műanyag dobozokba csomagolják. A kompok vagy repülőjáratok helyett gyakran buszra pattannak, hogy elérjék a közeli strandokat.

Egy négyfős családnak egy hatnapos szigeti nyaralás körülbelül 3500 eurójába kerülne, miközben az országban az átlagos havi jövedelem alig haladja meg az 1000 eurót – figyelmeztetett Giorgos Lehouritis, a Görög Fogyasztóvédelmi Intézet igazgatója. A lakbér és a közüzemi költségek szinte teljes mértékben felemésztik ezt az összeget, ami komoly terhet ró a családokra.