Nem tudsz gitározni? Itt van egy különleges eszköz, ami ötvözi a Guitar Hero kontroller izgalmát és a sampler kreatív lehetőségeit – egy igazi zenei álomgyerek!
Egyszer mindannyiunk életében eljön az a pont, hogy fú, hát én igazából zenélni akarok. Valakinek korán, valakinek későn, valakinek többször is, de az biztos, hogy elég nagy százalékban kerül elő a gitár kiszemelt hangszerként. Így eshet meg az, hogy egy csomó embernek van otthon egy olcsó, két hétig pengetett akusztikus gitárja, ami régóta csak porosodik, mert hamar kiderült, hogy nem is olyan könnyű megtanulni rajta játszani. A LiberLive ennek a hosszadalmas tanulási folyamatnak a kiiktatását tűzte ki célul, és ennek lett az eredménye a világ első, húrok nélküli gitárjának nevezett LiberLive C1, de kipróbáltam a Las Vegas-i CES techshow-n, azt kell mondanom:
hangszernek még csak-csak, de gitárnak én biztosan nem nevezném az eszközt.
Pedig elsőre elég menő volt, hogy a cég standjánál ott állt egy nő egy mikrofon előtt, és egy futurisztikus gitárral a kezében nyomott el népszerű számokat, és az is ígéretes volt, mikor a kezembe adták a C1-et, és megmutogatták, hogy össze is lehet hajtogatni. Ezután viszont egyre kellemetlenebb lett az egész élmény: amikor megjegyeztem, hogy jé, hát ez tök olyan, mint egy Guitar Hero-kontroller, mert hát van rajta hét gomb az akkordoknak, és még pengetni is ugyanúgy kell, rögtön az volt a reakció, hogy dehogyis, hát ez egy valódi hangszer.
Ezt követően következett a valódi hangszer bemutatója, amelynek során világossá vált, hogy a Guitar Hero-val ellentétben itt nem csupán hangokat produkálunk a gombok lenyomásával, hanem inkább akkordokat, pontosabban számrészleteket. Az akkordok nem csupán egyszer hallhatók, hanem sokkal összetettebb módon jelennek meg. Papíron talán jól hangzik, de a valóságban meglepően furcsának tűnt, mivel az ösztönös fel-le pengetés nem működik. Itt csupán lefelé kell nyomkodni a Guitar Hero-hoz hasonlóan mozgó pengetőgombot, ami teljesen új ritmusérzéket követel meg, eltérően attól, amit az ember elsőre elvárna.
Végül sikerült túllendülnöm a dolgon, miközben a gitár alkalmazásában az "I'm Yours" lebutított verzióját néztem a kezeim előtt heverő telefonon. Csak két akkordot kellett nyomkodnom, ami még az eredeti dalhoz képest is meglehetősen egyszerű, pedig mint később kiderült, akár húsz egyedi akkordot is beprogramozhattam volna. Talán még gyorsabb lett volna a tanulás, ha énekeltem volna hozzá, de ezt senkinek nem akartam megkímélni a tortúrától, így maradt a bénázás. Közben hallgattam, hogy a két billenős pengető lehetővé teszi, hogy különféle gitárhangokat állítsak be, sőt, basszusgitár és zongora hangzásokat is elővarázsolhatok.
Később kiderült, hogy az eszközben rejtőzik egy beépített dobgép, valamint egy mini fogólap is, amely lehetővé teszi a húrok egyesével való pengetését. Ekkor felmerült bennem a kérdés, hogy kinek is készült valójában ez a különleges kütyü. A válasz nem váratott magára: énekeseknek, akik így önállóan kísérhetik magukat, de igazából bárkinek, aki nem szeretne mélyebben elmerülni egy hangszer tanulmányozásában, mégis vágyik arra, hogy zenélhessen. Egyértelmű volt számomra, hogy a LiberLive ezt az eszközt nem csupán egy gitár alakú samplerként, hanem a gitárok fejlődésének újabb állomásaként kezeli. A fenti videójuk pedig kétséget sem hagyott e feltevés mellett.
Én a magam részéről pár perc alapján biztos vagyok benne, hogy az égvilágon senki nem lenne lenyűgözve attól, ha azt mondanám, hogy gitározok egy kicsit, majd előkapnám ezt a cuccot. Ha valaki arra vágyik, hogy éneklés közben ne csak hangszórón szóljon a zene, annak akár még jó is lehet a LiberLive C1, és ha valaki egy betegség vagy testi adottság miatt nem tud megtanulni gitározni, az is örülhet neki. Hangszernek viszont így is csak óriási jóindulattal nevezném. Gitározni nem fog megtanítani, és az 500 dolláros, vagyis 200 ezer forintos árával azt se mondanám, hogy megérné megvenni, hogy kedvet csináljunk a valódi gitározáshoz. Arra tökéletes egy Guitar Hero-kontroller is, és akkor magunkat sem verjük át.
