A tanári pálya nem éppen csábító, hiszen az osztatlan képzésekre csupán 2265 diákot vettek fel. Mindez különösen aggasztó, tekintve, hogy az elkövetkező öt évben 14 ezer pedagógus vonul nyugdíjba.
Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése után kiderült, hogy összesen 14 887 diákot vettek fel különböző pedagógusképzési szakokra – tájékoztatta az Oktatási Hivatal (OH) lapunkat. Ez a szám 2072 fővel magasabb, mint az előző évben regisztrált sikeres jelentkezők száma. Érdekes módon, a pedagógusképzéseken belül a hosszabb, öt- vagy hatéves tanárképzések nem a legkeresettebbek: az OH által megosztott információk szerint az osztatlan tanárképzések, melyek az általános és középiskolai tanárok képzésére összpontosítanak, idén csupán 2265 fő felvételét tették lehetővé az általános felvételi eljárás keretein belül.
Bár az osztatlan tanárképzésben idén 681 fővel nőtt a felvettek száma a tavalyihoz képest, az utánpótlás kérdése továbbra is aggasztó, különösen, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a következő öt évben több mint 14 ezer általános és középiskolai tanár érheti el a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Ez a szám nem tartalmazza azokat, akik a Nők 40 program keretében kedvezményes nyugdíjra jogosultak. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a rövid ciklusú tanárképzésekre idén 3365 főt vettek fel, ám ők nem tekinthetők valódi újoncoknak, hiszen már rendelkeznek diplomával és sokan jelenleg is tanárként dolgoznak, csupán új szakképzettséget szeretnének szerezni más tantárgyak tanításához.
A tanári pályán a statisztikák szerint minden második pedagógus 50 év feletti, míg a friss diplomások száma továbbra is meglehetősen alacsony. Ugyanakkor az új egyetemista létszám növekvő tendenciát mutat, és egyes képzésekhez szükséges minimumpontok között óriási eltérések figyelhetők meg.
A felvettek száma annak ellenére is kevés, hogy több egyetemen kifejezetten alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni tanárszakokra. Például az ötéves magyar- történelem tanári szakhoz (nappali, ösztöndíjas formában) az 500-ból 232 pont kellett a Debreceni Egyetemen, 233 pont a Pécsi Tudományegyetemen, 252 pont az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. A Szegedi Tudományegyetemen 308 pont, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) 343 pont kellett. Akik biológia-kémia szakos tanárnak jelentkeztek, azoknak 340 pontot kellett elérniük az ELTE budapesti kampuszán, 348 pontot a Debreceni Egyetemen, 333 pontot a Szegedi Tudományegyetemen, és csak 235 pontot a Pécsi Tudományegyetemen. A nyelvtanári képzések esetében már magasabb ponthatárokkal is lehetett találkozni, például az angol-német tanári szakhoz 368 pont kellett a Pécsi Tudományegyetemen, 371 pont az ELTE-n, és 439 pont a Debreceni Egyetemen.
A pedagógusképzés iránti érdeklődés jelentősen megnövekedett, hiszen a legidősebb jelentkező, aki még mindig egyetemista szeretne lenni, már 83 éves! A 2021/22-es tanévben a pedagógusképzésben diplomát szerzők közül 38 százalék nem tanárként találta meg a számításait.
A pedagógusképzés területén a legnagyobb népszerűségnek az óvodapedagógus alapszak örvendett, hiszen tavasszal körülbelül 4500 fiatal jelentkezett erre a képzésre. Az óvodapedagógus képzést összesen 16 egyetem kínálta, a legkedvezőbb ponthatárokkal a Gál Ferenc Egyetemen és a Debreceni Egyetemen találkozhattak a diákok, ahol mindössze 200 pontot kellett teljesíteniük. Ezzel szemben az ELTE tanárképző karán a legmagasabb ponthatárt állapították meg, amely 348 pont volt. A többi intézmény esetében a ponthatárok 200 és 300 pont között mozogtak, kivéve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, ahol a belépéshez 308 pontra volt szükség. A második legkeresettebb szak a gyógypedagógia volt, amelyre 3392 jelentkező adta be a pályázatát. Itt is hasonló ponthatárok alakultak ki: az ELTE-n a legmagasabb követelmény 376 pont volt, míg a Debreceni Egyetemen a legalacsonyabb határ 200 pontnál kezdődött. Az általános iskolai tanítói képzés esetében a ponthatárok nem haladták meg a 300 pontot. Az ELTE-n a legmagasabb ponthatár 288 pont volt, míg a Gál Ferenc Egyetem nappali és ösztöndíjas tanítói programjára elegendő volt csupán 192 pont elérése a bejutáshoz.
A tanári pálya vonzereje nem csupán a bérek emelésével növelhető. Az oktatás Magyarországon jelenleg nem kapja meg azt a nemzetstratégiai figyelmet, amelyre szüksége lenne. Úgy tűnik, hogy a hangsúly azon van, hogy a költségeket a lehető legalacsonyabban tartsák, a minőség és a jövőbeli perspektívák helyett.
