Németország nehéz időszakon megy keresztül: elképzelhető, hogy bevezetik a hetvenéves nyugdíjkorhatárt.
A német gazdaságot több mint két éve sújtó recesszióból való kilábalás jelenti a legfőbb feladatot a Merz-kormány számára. Ennek részeként most a nyugdíjkorhatár emeléséről kezdődött vita.
Katherine Reiche gazdasági miniszter elismert szakemberekből álló csoportot bízott meg egy új növekedési program kidolgozásával. A testület tagjai között található a bölcsek tanácsának jelenlegi vezetője, Veronika Grimm, valamint több neves egyetemi intézet irányítója, akiknek szakmai fókusza a gazdasági és pénzügyi stabilitás biztosítása. Ez a lépés a kormány célja, hogy innovatív megoldásokkal támogassa a gazdasági fejlődést és a fenntartható növekedést.
A megbízott szakértők - ahogy azt a ZDF közszolgálati médium is jelentette - nem finomkodtak a véleményükkel. A bevezetésben azonnal felhívták a figyelmet arra, hogy a német gazdaság 2021 óta stagnál. Míg az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye több mint tizenkét százalékkal emelkedett, Hollandiában és Dániában is kilenc százalékos növekedés tapasztalható, Németország esetében a fejlődés szinte észrevehetetlen.
Túl kevés az innováció, túl sok a szabályozás, túlterhelt a jóléti állam
A közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy más nemzetek gazdaságai sikeresebben alkalmazkodtak az utóbbi évek strukturális átalakulásaihoz. Németország esetében egyre inkább aggasztó jelek mutatkoznak, hiszen az innovációk ritkán kerülnek megvalósításra, míg a cégek működését túlságosan is akadályozza a bürokratikus rendszer. Emellett kiemelték, hogy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a modern ipari technológiák terén is komoly hiányosságok tapasztalhatók. Továbbá hangsúlyozták, hogy a szociális kiadások szintje is rendkívül magas.
A tanácsadói csoport egy öt lépésből álló növekedési stratégiát javasolt, amelyben szerepel egy merész ötlet is: a jelenlegi nyugdíjkorhatárt meghaladóan, hosszabb ideig kellene dolgozniuk az embereknek.
Első pontként ugyanakkor az innovációt és a munkavállalók, a tőke és az ötletek átcsoportosítását javasolták is a korábbi területekről olyan új területekre, ahol nagyobb hatást fejthetnek ki. Nem minden iparág növekszik egyforma ütemben, néhány közülük veszít jelentőségéből - mutattak rá.
Kezdeményezték az állami beruházások célzott felhasználását, hangsúlyozva, hogy a rövid távú kiadások helyett a jövőbeli projektekre kell fókuszálni, és ezzel összefüggésben az oktatásba, az infrastruktúrába és a kutatásba történő beruházásokat említették.
A program egy külön fejezetben foglalkozott a szociális rendszerek reformjának elkerülhetetlenségével, hangsúlyozva a hosszabb ideig tartó munkavállalás és a későbbi nyugdíjba vonulás fontosságát. A nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekedéséhez kell igazítani, hiszen "csak így lehet elkerülni, hogy túlzott terheket rójunk a jövő generációira" - emelték ki a dokumentumban. A szakértők szerint a szociális juttatásokat úgy kell kialakítani, hogy azok jobban ösztönözzék az embereket a munka világába való visszatérésre.
A mostani nyugdíjtörvény értelmében a 65 éves nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelik, és a cél az, hogy 2031-re 67 évre nőjön. Fontos megjegyezni, hogy ez a változás az 1964-ben vagy azt követően született egyénekre vonatkozik.
Bírálta az előterjesztés szociális részét, közvetve a gazdasági minisztert és szakértőit Jens Spahn, a CDU frakcióvezetője. Az ARD televíziónak nyilatkozva a frakcióvezető nem zárta ki, hogy
A következő tíz év folyamán a nyugdíjkorhatár 67 évről 70 évre fog emelkedni.
Egyúttal kifejezte azt a véleményét, hogy a jelenlegi helyzetben semmiképp sem szerencsés vitát indítani e témában.
"A hosszabb élet elkerülhetetlenül magával hozza, hogy ennek egy jelentős részét munkával kell eltöltenünk" - ismerte el a CDU politikusa, hangsúlyozva, hogy fontos őszintén tájékoztatni a német lakosságot a változtatások valódi céljáról.
