A szakértők megszólaltak: itt az idő, amikor az EKB kamatot emelhet.

Fedezd fel a magyar gazdaság jövőbeli lehetőségeit és pozícióját az átalakuló világgazdasági környezetben! A Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon mélyrehatóan elemezzük ezeket a kérdéseket. Ne hagyd ki ezt az izgalmas eseményt, regisztrálj most, és légy részese a diskurzusnak!

Augusztusban a Reuters átfogó felmérést végzett az eurózóna monetáris politikájának jövőjéről. Az európai-amerikai kereskedelmi megállapodás pozitív hatásainak köszönhetően az utóbbi hetekben jelentős stabilizáció ment végbe a kontinens országainak gazdasági kilátásaiban. Ebből a kedvező fejlődésből kiindulva az elemzők képesek voltak megfogalmazni hosszú távú előrejelzéseiket.

A múlt hónapban megkötött kereskedelmi egyezség nemcsak a várakozások stabilitását befolyásolhatja, hanem jelentős hatással lehet az Európai Központi Bank (EKB) jövőbeli stratégiájára is - állapítják meg a megkérdezett közgazdászok. Júliusban az elemzők úgy vélték, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen várható a jelenlegi kamatcsökkentési ciklus utolsó lépése, ám az azóta eltelt időszakban módosították előrejelzéseiket, és a kamatcsökkentés időpontját későbbre halasztották.

A megkérdezett közgazdászok közel kétharmada szerint az euróövezet jelenlegi 2 százalékos irányadó rátája nem fog változni a szeptemberi kamatdöntő ülésen,

A következő kamatcsökkentés időpontja körüli szakértői vélemények meglehetősen vegyesek. Jelenleg a legvalószínűbb opció a decemberi időszakra tehető kamatvágás, de egyre inkább teret nyernek a 2026 eleji lehetőségek is. A Bloomberg legutóbbi felmérése is hasonló következtetésre jutott, hiszen a megkérdezett szakértők szinte mindegyike egy további kamatcsökkentést valószínűsít, amely várhatóan decemberben vagy a következő év elején érkezik. Ezt követően pedig akár hónapokig is stabilan tartható lehet az irányadó kamatláb.

A várakozások meghosszabbodását számos tényező befolyásolhatja, ezek közül kiemelkedik a...

Idén májusra az eurózónában az éves inflációs ráta 1,9 százalékra esett vissza, amely után az Európai Központi Bank (EKB) árstabilitását szimbolizáló 2 százalékos szint stabilizálódott. E párhuzamos folyamat részeként a jegybank fokozatosan csökkentette az irányadó kamatlábat, végül elérve a semleges szintet, amikor a kamat nem serkenti, de nem is gátolja a gazdasági növekedést.

Egy olyan helyzet bontakozott ki, ahol a kamatok kiegyensúlyozottak, a gazdasági növekedés a várt irányvonalat követi, míg az infláció szintje stabil marad. Ezért nem meglepő, hogy az EKB monetáris tanácsának több tagja kifejezte véleményét arról, miszerint az eurózóna gazdasági állapota jelen pillanatban nem indokolja monetáris beavatkozás szükségességét.

- jelentette ki George Buckley, a Nomura vezető közgazdásza, aki hangsúlyozta a gazdasági trendek fontosságát.

A trendekkel összhangban lévő adatok, az optimális kamatkörnyezet elérése és a megvalósult árstabilitás tehát egyaránt a kivárásra építő stratégiára való váltást sugallja.

A közvélekedés szerint bár a vámháború negatívan érinti az euróövezet országainak (különösen Németország) gazdasági kilátásait, illetve a kereslet csökkenésén keresztül lefelé nyomja az árakat, a bizonytalanság csökkenése és a német fiskális ösztönzőprogram várhatóan ellensúlyozni fogja majd a hatást. Ráadásul az európai-amerikai vámmegállapodás lényegében megfelelt az elemzők várakozásaival, ezért

Az eurózóna növekedésére és inflációjára vonatkozó előrejelzések lényegében változatlanok maradtak.

Az előrejelzések szerint az idei évben 1,1%-os növekedés várható, jövőre ez 1,2%-ra emelkedhet, 2027-re pedig már 1,4%-ra számíthatunk. Ezzel párhuzamosan az infláció szintje várhatóan 2027-ig a 2%-os határvonal környékén alakul majd.