Orbán Viktor a legutóbbi Máért ülésén hangsúlyozta, hogy jelentős mértékben sikerült bővíteni Magyarország mozgásterét. Az esemény friss híreivel a Vajdaság MA számol be.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (középen), Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (jobbra) és Szilágyi Péter, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (balra) részt vettek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén, amelynek keretében sajtótájékoztatót tartottak a Várkert Bazárban 2024. november 21-én.

Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

A miniszterelnök beszédének kezdetén tiszteletét fejezte ki a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár emlékének, hangsúlyozva a politikai pályafutásának jelentőségét és hozzájárulását a nemzet ügyéhez.

Személyesen is a legnagyobb vesztesek közé sorolom magam amiatt, hogy Potápi Árpád János barátunk elment közülünk - fogalmazott Orbán Viktor csütörtök délelőtt a Máért rendezvényen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Máért időpontjaival nem állunk valami jól, hiszen 2022 végén Duray Miklós távozott, tavaly pedig Pásztor István hagyott itt bennünket.

Szakértői véleménye alapján a tavalyi és az idei év a magyar nemzetpolitika szempontjából az egyik legérdekesebb és legmeghatározóbb időszaknak számít.

Hangsúlyozta, hogy bármilyen hatalmas is az anyaország, nem képes radikálisan átalakítani a közép-európai viszonyokat. Azonban van egy fontos szerepe: fenntartani a reménysugarakat. Amikor végre elérkezik az idő, hogy a dolgok ismét a helyükre kerüljenek, fontos, hogy a magyarok ne érjenek felkészületlenül.

Az eddigi nemzetpolitikai teljesítmények nem a végső megoldást hordozzák magukban, hanem csupán a remény fenntartását szolgálják - hangsúlyozta.

Emlékeztetett, a kormányzat 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot, évi mintegy 100 milliárd forintot költött nemzetpolitikára, ezzel a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárdos támogatását sikerült megtízszerezni.

A megadott összeg nem tartalmazza a gazdaságfejlesztési programokat: a Kárpát-medencében, a magyar államhatárokon túl, összesen 330 milliárd forint értékben valósítottak meg 9300 beruházást. Az idei évben 2,5 milliárd forint támogatást nyújtanak különféle szervezeteknek, amelyek az oktatás, kultúra, egyház, sport és ifjúság területein működnek. Emellett 96 nemzeti jelentőségű intézmény fenntartását is támogatják - tette hozzá a forrás.

Az elmúlt év során Magyarország jelentős lépéseket tett mozgásterének kibővítésére, különösen a nemzetközi politikai színtéren. Ez a fejlődés nem csupán a diplomáciai kapcsolatok erősödését jelenti, hanem a határon túli magyar közösségek támogatását és megerősödését is magával hozta.

A 2024-es év a magyar diplomáciatörténet egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Májusban a kínai elnök látogatott hazánkba, nem sokkal később pedig Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának. Az eseményen negyvenegynéhány európai államfő vett részt, ami a politikai izoláció erősödését jelezte - fogalmazott egy illetékes.

A magyar főváros, Budapest, nem csupán a gyönyörű építészeti csodáiról ismert, hanem arról is, hogy az Európai Unió 27 tagállama egy informális csúcstalálkozón gyűlt össze itt. E rendezvény során megszületett a budapesti nyilatkozat, amelyet sokan a "talán az utolsó lehetőség a kontinens versenyképességének megőrzésére" tekintenek.

A "brüsszeli buborékban" számos kérdéssel foglalkoznak, ám az európai gazdaság versenyképességének erősítése sajnos a háttérbe szorul. Ezzel szemben Budapesten az európai vezetők egy új irányvonalat képviseltek, és a budapesti nyilatkozat révén, amely talán történelmi jelentőséggel bír, konkrét feladatokat tűztek ki a brüsszeli bürokrácia elé – hangzott el a közleményben.

Visszatekintése szerint teljesült az az európai választási kampány idején megfogalmazott remény is, miszerint a liberális, progresszív politikai erőkkel szemben a patrióta erők legyenek többségben a nyugati világban.

A Patrióták újonnan megalapított európai parlamenti képviselőcsoportja máris jelentős lépést tett, hiszen "első akciójaként" a harmadik legnagyobb frakcióként alakult meg - hangsúlyozta.

A miniszterelnök megosztotta véleményét az amerikai elnökválasztás kimeneteléről is, hangsúlyozva, hogy szerinte az Egyesült Államok egy új, patrióta irányvonalra lépett.

Orbán Viktor értékelése szerint a 2024-es év számos jelentős eseményt hoz magával, mint például az amerikai elnökválasztás és az európai választások. Ezen események mellett a magyar külpolitika sikeres, egész éves diplomáciai tevékenysége révén sikerült bővíteni a mozgásteret.

Kifejtette: Magyarország külpolitikai diskurzusában két különböző politikai irányzat figyelhető meg. Az egyik nézet szerint nyugaton egy olyan versenyképesebb, fejlettebb és boldogabb életet kínáló modern világ található, amelynek megismerése a feladatunk. Ezen a területen, ahol szükséges, törekednünk kell arra, hogy a saját kultúránk szempontjából "magyarosítsuk" azt.

Az utóbbi időszakban azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a gondolatnak az alapvető érvényessége bizonytalanná vált, sőt, "talán már el is tűnt" - fűzte hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "Európa irányt tévesztett". Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke által az Európai Bizottság megbízásából készített jelentésből egyértelműen kiderül, hogy amennyiben nem történnek merész és innovatív politikai lépések a kontinensen, Európa lemaradása a világ egyre erősödő gazdasági és politikai központjaihoz képest drámai mértékben fog növekedni.

Orbán Viktor rámutatott:

Ha az Európai Unió ma az Egyesült Államok tagállamaként létezne, valószínűleg a harmadik legszegényebb államként tartanák számon. Ezenkívül, ha csak az idei évet vizsgáljuk, az európai gazdaság növekedése egy százalék alá csökkent, míg az Egyesült Államok gazdasága 3-4 százalékos bővülést mutat, a távol-keleti központok pedig még ennél is dinamikusabban, 5-7 százalékos növekedést könyvelnek el évente.

- fűzte hozzá.

A számok világosan jelzik, hogy nekünk, magyaroknak el kell mélyülnünk a saját logikánkban és érdekeinkben, hogy felfedezzük a saját utunkat. Jelenleg Európa képtelen egy olyan átfogó stratégiát kialakítani, amely segíthetne visszaszerezni versenyképességét. Itt az ideje, hogy önállóan gondolkodjunk és cselekedjünk!

Orbán Viktor kiemelte, hogy most van előttünk az utolsó lehetőség a budapesti versenyképességi nyilatkozat révén, amely hangsúlyozza, hogy fél éven belül kézzelfogható változásokra van szükség. Ellenkező esetben az európai versenyképesség talán véglegesen visszaesik, és a hátrányunk behozhatatlanná válik - fűzte hozzá.

A kormányfő tájékoztatása alapján a gáz ára a közelmúltban, az orosz-ukrán konfliktus nyomán bevezetett szankciók következményeként ma már négyszeresére emelkedett, míg az áramdíjak másfél-kétszerese az Egyesült Államokban tapasztalt áraknak.

Orbán Viktor kijelentette, hogy ilyen árvereseny-hátrány mellett egyik ágazat sem képes versenyképességet fenntartani. Szerinte nincs olyan vállalati struktúra vagy technológiai újítás, amely a gazdaság működéséhez elengedhetetlen energiaellátás alapvető problémáját képes lenne ellensúlyozni.

A miniszterelnök véleménye szerint, ha az elkövetkező fél évben nem hozunk meg olyan átfogó döntéseket Európában, amelyek alapjaiban változtatják meg a jelenlegi közös piac gazdasági struktúráját, akkor elkerülhetetlenül hátrányos helyzetbe kerülünk.

Orbán Viktor kifejtette, hogy ha sikerül megvalósítani a szükséges döntéseket, akkor "olyan támaszt nyújtó mankót kapunk, amelyre a magyar gazdaság támaszkodhat". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek éppúgy van kockázata, hiszen nem garantált a siker. "Ha nem teljesítjük a célokat, akkor nem maradhatunk tétlenek, mert Európa nem fog egy olyan gazdasági tervet kidolgozni, amely minden EU-tagállam számára egyértelműen a sikerhez vezet" - tette hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy elérkezett az idő, amikor saját irányvonalunkat kell követnünk, ahelyett, hogy a nyugati példákat másolnánk. Fontos, hogy megismerkedjünk új fogalmakkal, mint például a gazdasági semlegesség, és támogassuk azokat az elképzeléseket, amelyek a nemzeti érdekek előtérbe helyezésére fókuszálnak.

Ez a feladat, és ebben nem áll rosszul Magyarország az elmúlt évek döntéseinek köszönhetően, amelyek egy számunkra, Európa számára kedvezőtlenül változó közegben is biztosítják nemcsak Magyarország fennmaradását, hanem azon erőforrások előállítási képességét is, amely a nemzetpolitikához nélkülözhetetlen - közölte.

Orbán Viktor hangsúlyozta: robusztus és sikeres gazdaságpolitika nélkül nincs megtámogatott, erős, biztos pénzügyi lábakon álló nemzetpolitika sem.

Akkor tehát megmaradnak azok a Máért-ülések, ahol kölcsönösen tisztázzuk, hogy mit és miért nem lehet megvalósítani. Ennek érdekében egy szilárd, sikeres és dinamikus magyar gazdaságpolitikára van szükség, olyan új irányvonalra, amely képes reagálni a valóság kihívásaira - tette hozzá.

A kormányfő beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államokban történt politikai változások fényében a két ország közötti kapcsolatok jövője szempontjából fontos megjegyezni: függetlenül attól, hogyan is nevezik az új amerikai elnököt, az Egyesült Államok vezetője "sohasem lesz a megváltónk", legfeljebb - optimális esetben - "csupán a harcostársunk".

Kijelentette: nem hiszi, hogy a világnak van olyan vezetője, aki azzal kel és fekszik, hogy vajon hogyan tudna segíteni a magyaroknak, ugyanis "a magyarok csak saját magukat tudják kisegíteni a bajaikból, és csak saját maguk tudnak kezdeményezni olyasmit, ami nekik fontos. A különbség az, hogy ezt most nem ellenséges érzületekkel fogják fogadni Washingtonban, hanem kifejezetten támogató és baráti reflexekkel" - mondta.

Úgy vélekedett: jó esély van arra, hogy abban a nemzetközi térben, ahol Magyarországnak számos nehéz csatát kellett és kell vívnia, "kevésbé leszünk magányosak, mint eddig voltunk (...), sőt, ezekben a csatákban már nem is az első vonalban kell lennünk". Az első vonalban most már a legnagyobb ország lesz, hogyha migrációról, családvédelemről és a genderideológiával szembeni fellépésről, vagy éppen a háború és a béke kérdéséről lesz szó - jelentette ki.

Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi színtéren gyakran tapasztalták, hogy Magyarország egyedül állt, ám most ez a helyzet jelentős átalakuláson megy keresztül. Ez a változás "friss levegőt hoz, új lehetőségeket teremt, és segít abban, hogy hatékonyabban oszthassuk be energiánkat" - fogalmazott.

Kiemelte, hogy komoly lehetőségeket lát egy olyan amerikai-magyar megállapodás létrejöttére, amely nem csupán a "múltban elhibázott ügyek" rendezésére koncentrál, hanem "technológiai szempontból jelentős" területeken is tartós gazdasági együttműködést alakíthat ki.

Hozzáfűzte: olyan előnyöket is remélnek tehát az amerikai választási eredménytől, amelyek nem maradnak meg a nagypolitika diplomáciai magaslataiban, hanem a mindennapokban is érzékelhetőek lesznek a magyar választópolgárok számára.

Kitért rá: ezáltal "a magyar közvélemény is megérti", hogy - bár nehézségekkel jár a nemzetközi csatatéren -, "akkor is ki kell állni a nemzeti érdekeinkért, hogyha éppen szembe fúj a szél, vagy ha éppen fájdalmakat kell elviselni" - fogalmazott.

Szerinte fontos, hogy tudatosítsuk: "a nehézségek nem csupán a magyar külpolitika ritka eseményei, hanem annak szerves és állandó részei". Hozzátette: "a nemzetközi porondon szerzett sebek, harcok és szenvedések nem anomáliák, hanem a folyamat természetes velejárói".

Ahogy kifejtette, az ilyen harcok vállalásának célja, hogy ezek az áldozatok időnként gyümölcsözzenek Magyarország számára.

Most pedig "épp egy ilyen hosszú, négyéves küzdelemnek a végén vagyunk" - mondta, kiemelve: "megérte kitartanunk" az amerikai republikánusok, valamint azon "értékek és célok mellett, amiket a magyar külpolitika a nemzeti önérdektől a hagyományos értékek védelmén keresztül a migrációval szembeni fellépésig, vagy éppen a béke melletti kiállásig vállalt, annak minden következményével együtt".

Egy sporthasonlattal élve úgy fogalmazott: "Minél intenzívebb a fájdalom, annál édesebb a gyümölcs, amit a siker hoz." Vagyis "minél több energiát fektettél bele a kemény kihívások legyőzésébe, annál nagyobb lesz a jutalom, ha végül győzedelmeskedsz." Éppen ezért érdemes megállni egy pillanatra, és úgy tekinteni a külpolitikára, mint egy olyan területre, ahol nem csupán a túlélés és a pozíciók megőrzése a cél, hanem a helyzetünk jelentős javítása is valós és elérhető cél lehet - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kitért arra, hogy pénteken Magyarországra látogat a román kormányfő, és reményének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatok kedvezőbbek lesznek, mint voltak.

Szlovákiáról szólva kiemelte, hogy a szlovák állami szuverenitás legelkötelezettebb védelmezői a felvidéki magyarok.

Szlovákia, akárcsak Magyarország, Brüsszelben egy szuverenista külpolitikai irányvonalat kíván képviselni, és arra törekszik, hogy nemzeti érdekeit helyezze előtérbe a nemzetközi kapcsolatokban. Ebben a törekvésben szoros szövetségesek vagyunk egymás számára - tette hozzá.

Megköszönte a felvidéki magyaroknak, hogy jól látták és érvényesítették ezt az összefüggést az elmúlt időszakban.

A szlovén kapcsolatrendszerről beszélve megjegyezte: "várják a kedvezőbb időszakokat". Kiemelte, hogy a szlovén kormánnyal fennálló viszony jelenleg kiegyensúlyozott, ami dicséretes eredmény - értékelte. Felidézte, hogy korábban a kapcsolatok nemcsak kiegyensúlyozottak voltak, hanem valóban fantastikusak. Ezzel szemben a jelenlegi helyzet visszafogottabbnak tűnik - tette hozzá.

Kitért arra: látva a szlovén belpolitikai mozgásokat, reméli, hogy lehetőség nyílik az együttműködés intenzitásának és minőségének növelésére arra a szintre, ahol az előző kormánnyal volt.

Úgy folytatta mondandóját, hogy a horvát-magyar kapcsolatokban tapasztalható feszültségekre utalt. Megemlítette azt is, hogy évente 700-800 ezer magyar turista látogatja meg a horvát tengerpartot nyáron. E turisták jelenléte jelentős támogatást nyújt a horvát gazdaságnak, és ez segít átvészelni a két ország közötti vitás kérdéseket - emelte ki.

Ausztriát furcsa országként jellemezte. Felidézte, azért kellett egyszer megismételni a köztársaságielnök-választást, mert a választási bizottság megállapította, hogy a borítékok a szavazásnál nem ragadtak megfelelően. Ha Magyarországon ilyen történt volna, "bevonult volna az összes NATO-csapat, diktatúrát kiáltva". Hozzátette: volt egy párt, amelyik megnyerte a választásokat, de "elfelejtették" felkérni kormányalakításra.

Rámutatott arra, hogy a hivatalban lévő osztrák kancellárral való viszony rendkívül kedvező, és az osztrák-magyar kapcsolatok továbbra is stabilak maradtak. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a jelenlegi kormányok nem a legszorosabb szövetségesek.

Szerbiával kapcsolatban megjegyezte, hogy a következő időszakban "ismeretlen vizekre eveznek". Emlékeztetett a nemrégiben lezajlott összkormányzati találkozóra, ahol egyetértettek abban, hogy a jövőben katonai kérdések terén is szorosabb együttműködésre törekednek. Ha sikerülne ezt a megállapodást megvalósítani, az valóban példaértékű lenne - hangsúlyozta.

Ukrajnáról kifejtette: az uniós tagság elnyerésére vonatkozó keretfeltételek világosan meghatározzák a szükséges lépéseket a kisebbségvédelem terén. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, nem lesz új fejezet, sem tárgyalás, és az előrelépés is lehetetlen - hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy egy Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Ukrajnától elvárható, hogy garantálja a magyar közösség számára azokat a jogokat, melyeket korábban birtokoltak. Hangsúlyozta: ezen jogok megőrzéséhez ragaszkodnak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek nekik.

Hangsúlyozta, hogy a háború jelenleg az európai politikai színtér legfontosabb témája. Kiemelte:

A jövő sötét felhők árnyékában áll, és sajnos a hírek sem biztatóak. Olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyekre még sosem volt példa, és ezek az idők valóban veszélyesnek ígérkeznek.

Felhívta a figyelmet, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök hivatalosan csak január 20-át követően kezdheti meg döntéshozatali tevékenységét. Orbán Viktor megjegyezte, hogy jelenleg vita folyik arról, miként érdemes ezt a két hónapot kihasználni. Hangsúlyozta, hogy tisztelettel kell elfogadni az amerikai nép választását, és hogy az elnökválasztás eredményével ellentétes lépések nem lenne helyénvalók.

Egy alternatív megközelítés az, hogy a helyzetet jogi szempontból kell elemezni, és most van itt az ideje annak, hogy mindent biztosítsunk, amire Ukrajnának szüksége lehet. Ezzel összhangban állnak azok a döntések is, amelyek lehetővé teszik, hogy az amerikai fegyverzet, például a nagy hatótávolságú rakéták, az ukrán fegyveres erők rendelkezésére álljanak olyan műveletekhez, amelyek nem érintenek vitatott területeket.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a háborúba való bekapcsolódás egy új dimenzióba lépett, és kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez milyen válaszlépéseket provokálhat az orosz oldalról. Ennek következtében sokan érzik magukat kiszolgáltatottnak és bizonytalannak a jövőt illetően.

Orbán Viktor kiemelte: Magyarország az ukrán-orosz háború miatti bizonytalan helyzetben relatív biztonságban van, részben a NATO miatt, illetve azért, mert minket nem tekintenek katonai ellenfélnek a hadviselő felek.

A miniszterelnök meggyőződése, hogy Kárpátalja számára kedvező lehetőségek adódnak, és hogy a régió a lehető legkisebb hátrányt szenvedi el a háború következményei miatt.

Ugyanakkor a kormányfő rámutatott: egész Európában bizonytalanság uralkodik, senki nem tudja, mi lesz a természetrajza annak a két hónapnak, ami előttünk áll. Senki nem lehet bizonyos abban, milyen katonai lépések történnek a következő 24 órában és abban sem lehetünk biztosak, mi lesz a válaszlépés és mely európai országokat érinthetik - mutatott rá.

Orbán Viktor a kormány nemzetpolitikáját úgy foglalta össze: az ellenfeleink az első világháború után úgy döntöttek, Magyarország legyen kicsi és szegény. Mi 2010-ben úgy döntöttünk, Magyarország legyen nagy és gazdag. Ezt célozza a nemzetpolitika is és ezért dolgoznak - hangsúlyozta.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Máért plenáris ülésén elmondott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy mindenki, aki meg kívánja őrizni magyarságát, teljes mértékben számíthat a támogatásra.

Az identitás megőrzésére fókuszálva, emellett hangsúlyozta a korábban nem tapasztalt gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket és a honosítás fontosságát is.

Rámutatott: mindannyiunknak az a küldetése, hogy megharcoljunk minden magyarért.

A Máért ülésén megemlékeztek a közelmúltban váratlanul elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról. Az esemény keretein belül a résztvevők egy rövidfilmet tekintettek meg, amely a tízéves államtitkári munkásságát idézte fel, méltatva ezzel a politikus örökségét és hozzájárulását a nemzetpolitikai diskurzushoz.

Egyhangúlag fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külhoni magyar és anyaországi pártjai a zárónyilatkozatot a testület csütörtöki tanácskozásán - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Máért XXII. ülése után sajtótájékoztatón Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes szerint példaértékű nemzeti összefogás valósult meg, ami a magyar belpolitikai színtéren ritkaságnak számít. Semjén Zsolt kifejtette, hogy bár meghívást kaptak, a DK és a Momentum képviselői nem jelentek meg az eseményen, viszont a többi politikai párt javaslatait sikerült integrálni a végleges dokumentumba.

Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen, valamint megakadályozzák a magyarellenes román párt térnyerését, a magyarság számára hátrányos közigazgatási átalakításokat.

A magyar kormány határozottan támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva e cél érdekében. Kiemelte, hogy Románia maradéktalanul teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, és ezért joggal várhatja el a belépést. Ezt a lépést a magyar kormány nem csupán a határon túli magyar közösségek szabad mozgása szempontjából tartja fontosnak, hanem gazdasági növekedési lehetőségeket is lát benne, ami szélesebb körű előnyökkel járhat.

A beszámoló során kiemelte, hogy 2010 óta összesen 1400 milliárd forintot fordítottak a külhoni magyarság identitásának megőrzésére, ami évente körülbelül 100 milliárd forintot jelent. Jelenleg 5500 külhoni magyar szervezettel ápolnak folyamatos kapcsolatot, és 9300 jelentősebb beruházást valósítottak meg. Emellett számos hálózatot alakítottak ki, amelyekhez 12 ezer pedagógus, 3000 külhoni vállalkozó, 200 orvos és 200 újságíró tartozik, valamint 1400 testvértelepülési kapcsolat létrejöttét támogatták – tette hozzá.

Az oktatási és nevelési támogatás kiemelkedő szerepet játszik a magyarság megtartásában, hiszen minden magyar gyermek után százezer forintot biztosítanak. Jelenleg körülbelül 230 ezer gyermek tanul külhoni magyar iskolákban. Emellett elmondta, hogy mintegy ezer óvodát újítottak fel és építettek a határon túli területeken.

Kárpátalja vonatkozásában közölte: miközben sokan eljöttek a háború miatt, az összes iskola továbbra is működik.

Beszámolt arról is: a gazdaságfejlesztés területén 6200 pályázat nyert a gazdáktól a vállalkozó cégeken át 250 milliárd forintból.

Semjén Zsolt bejelentette, hogy a következő évi költségvetés fókuszában a már megkezdett építkezések befejezése áll, és hogy a háború alakulása alapján fogják mérlegelni a további beruházások elindítását.

Kérdésre válaszolva közölte: a szlovákiai nyelvtörvény fájdalmas dolog, de a jó kapcsolatok arra valók, hogy a tervezet csupán tervezet maradjon. Kiemelte: a nyelvi jogoknak nem a korlátozása, hanem a kiterjesztése szükséges.

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Máért hozzászólói mindannyian kiálltak a nemzet egysége mellett. Leszögezték: 2025 a jövő nemzedék éve lesz, fontosnak tartják a fiatalok identitástudatának az erősítését. A várható kezdeményezések között említette a kisközösségi programokat, a táborokat, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program megerősítését.

Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a fiatalok még inkább a nemzetpolitika részévé válnának. A jövő évi költségvetésben a nemzetpolitikai források biztosítottak, valamennyi kezdeményezést folytatni tudják - szögezte le.

Ismertetése szerint október végéig mintegy 60 ezer külhoni család igényelte az anyasági támogatást és mintegy 53 ezren kérték a babakötvényt.

Az MTI-hez eljuttatott zárónyilatkozat szerint a résztvevők sikeresnek ítélik a nemzetpolitikai tematikus programokat - közte a 2024 - az együttműködés éve programot - és kijelentik, hogy készen állnak a nemzet küldetéséből teljesíteni a rájuk eső feladatokat. Ennek megkerülhetetlen része a nemzeti önazonosság erősítése a felnövekvő nemzedékben, így egyetértenek azzal, hogy 2025 a jövő nemzedék éve legyen a nemzetpolitikában.

Kárpátalja helyzete az ukrajnai konfliktus fényében továbbra is aggasztó, különösen a kárpátaljai magyarság számára. Szükségesnek tartják, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a magyar nyelvű oktatás fenntartásának és biztosításának, hiszen ez alapvető fontosságú a közösség identitása és jövője szempontjából. Konszenzus alakult ki abban, hogy a tartós tűzszünet és a béke megteremtése kulcsfontosságú lépést jelent a kárpátaljai magyarság számára, hogy otthonukban boldogulhassanak.

Erdély helyzetét illetően aggodalomra ad okot, hogy Romániában leállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, és egyre inkább felerősödnek a visszaállamosítási próbálkozások az egyházi, közbirtokossági és magántulajdonok terén. A tervezett közigazgatási reformok is komoly aggodalmat váltanak ki, mivel ezek hátrányosan érintenék az erdélyi magyarság helyzetét. A közösség tagjait arra ösztönzik, hogy minél aktívan részt vegyenek az év végén esedékes államelnöki és parlamenti választásokon, és támogassák az RMDSZ jelöltjeit, hogy hangjuk erősebben érvényesüljön a politikai színtéren.

Reméljük, hogy a szlovák és magyar kapcsolatok fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy a tervezett államnyelvtörvény módosítása ne korlátozza a magyar közösség jogait.

Horvátországgal kapcsolatosan szeretnénk kifejezni gratulációnkat a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) áprilisi parlamenti választásokon elért eredményeihez, amely lehetővé tette számukra, hogy megőrizzék érdekeik védelmét. Örömmel tapasztaljuk, hogy az új horvát kormány, a HMDK-val együttműködve, elfogadta az új Nemzeti Kisebbségi Operatív Programot, amelynek célkitűzései a horvátországi magyarság számára kedvező ütemben valósulnak meg.

Muravidék vonatkozásában szorgalmazzák a Magyar-Szlovén Közös Alap célkitűzéseinek megvalósítását. (MTI)