Orosz-belorusz védelmi megállapodás: Jövőre a Belaruszban állomásoztatott orosz fegyverarzenál Oresnyik rakétákkal gazdagodik.
Az újonnan aláírt szerződés megerősíti, hogy Belarusz az orosz nukleáris védelmi rendszer részesévé válik. Lukasenka a megállapodás során kifejezte kérését, hogy Putyintól Oresnyikeket kapjon.
Mostantól egy államközi megállapodás is biztosítja azt, amit az orosz nukleáris doktrína legutóbbi módosítása már előrevetített: Oroszország kibővíti nukleáris védelmét Belarusz területére. Az orosz és belorusz elnök Minszkben aláírta a két ország közötti védelmi szövetségről szóló megállapodást.
Vlagyimir Putyin eddig is biztos támaszra számíthatott Aljakszandr Lukasenka részéről az ukrajnai konfliktus során. Az orosz hadsereg már az invázió első pillanataitól kezdve rakéta- és légitámadásokat hajt végre Ukrajna ellen belorusz földről. Emellett a két ország hadserege közösen végzi hadgyakorlatait, miközben az orosz vezérkar jelentős csapatokat és fegyverzetet helyezett el Belarusz területén. Ezek között szerepelnek olyan ballisztikus rakéták is, amelyek képesek atomtöltettel is működni.
A belorusz elnök nemrégiben arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy továbbra is biztosítson számára modern fegyvereket, köztük az új hiperszonikus ballisztikus rakétát, az Oresnyikot is, amelyet az orosz hadsereg már Ukrajnában is alkalmazott.
Putyin kijelentette, hogy a jövő év második felében lát lehetőséget a helyzet alakulására. Emellett hangsúlyozta, hogy a legutóbb aláírt megállapodás tartalmazza: a Belarusz területére telepített orosz taktikai nukleáris fegyverek belorusz használatra is rendelkezésre állhatnak egy esetleges agresszió esetén. Fontos azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy a rakéták kikerülnének az orosz hadsereg irányítása alól; a belorusz vezetés csupán a lehetséges célpontokat határozhatja meg.
Az orosz elnök válaszcsapásnak nevezte a november 21-i rakétatámadást, amelyben Oresnyikeket lőttek ki Kelet-Ukrajnára. Arra volt válasz - mondta Vlagyimir Putyin -, hogy az ukrán hadsereg nyugati rakétákkal támadta a Brjanszk és Kurszk térségében lévő orosz katonai létesítményeket. Kijev pár nappal korábban kapott engedélyt az amerikai elnöktől arra, hogy bevessen nagyobb hatótávolságú amerikai rakétákat az oroszországi Kurszki Területen.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy miután a Nyugat zöld utat adott fegyvereinek orosz területen történő alkalmazására, az orosz hadsereg az Oresnyik segítségével Ukrajna szövetségeseinek katonai létesítményeit is támadás alá vonhatja. Különösen azokat a létesítményeket célozhatja meg, amelyek kulcsszerepet játszanak az ukrán hadsereg oroszországi célpontok ellen irányuló akcióiban.
Az orosz rakétaerők főnöke közölte, hogy az Oresnyik, amely hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket is hordozhat, olyan hatótávolságú, hogy egész Európát el lehet érni vele.
A múlt hónapban Putyin által jóváhagyott új, megújított nukleáris doktrína hivatalosan is csökkentette az Oroszország nukleáris fegyvereinek bevetésére vonatkozó korlátozások számát. A frissített doktrína értelmében Moszkva atomfegyverek alkalmazására jogosult, ha nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverekkel történik támadás Oroszország vagy szövetségesei ellen. Ezen kívül, ha hagyományos fegyverekkel elkövetett agresszió fenyegeti Oroszország vagy Fehéroroszország szuverenitását vagy területi integritását, az szintén indokolhatja az atomfegyverek bevetését.
Szvjatlana Cihanouszkaja, a száműzetésben élő belorusz ellenzéki vezető, határozottan elítélte az Oroszország és Fehéroroszország közötti biztonsági paktumot, amely véleménye szerint tovább fokozza Moszkva befolyását és kontrollját Belarusz felett. Cihanouszkaja hangsúlyozta, hogy az új fegyverek telepítése és Belarusz felhasználása katonai célokra rendkívül súlyos fenyegetést jelent a belorusz nép számára.
