Pogátsa Zoltán: Trump vámintézkedései után megkezdődhet a komoly lobbizás A globális kereskedelmi táj képét jelentősen befolyásolták Donald Trump vámintézkedései, amelyek nemcsak az Egyesült Államokat, hanem a világ többi részét is érintették. Most, hogy

Trump új vámpolitikája nem a szabadság megszerzését célozza, hanem a globális gazdasági egyensúly megzavarását - véli Pogátsa Zoltán közgazdász. A legfrissebb Pogi Podcastban elhangzott elemzésében rámutatott, hogy a rendkívül magas vámok inflációs nyomást idéznek elő, gyengítik a dollár értékét, és az amerikai vállalatok többségének inkább károkat okoznak, mintsem előnyöket nyújtanak. Eközben Washingtonban újra teret nyerhet a lobbizás: a technológiai oligarchák vámkedvezményekért cserébe kampánytámogatást ajánlhatnak.

Donald Trump a "felszabadítás napjaként" hivatkozott arra a pillanatra, amikor bejelentette új vámpolitikáját, ám Pogátsa Zoltán közgazdász szerint valójában inkább az amerikai fogyasztók pénztárcáját érheti ez a lépés. A Pogi Podcast legújabb epizódjában kifejtette, hogy az akár 60%-ot is elérő vámok bevezetése történelmi jelentőségű változást hozhat, amelyhez hasonlóra az 1930-as évek óta nem volt példa. Ez a lépés alapjaiban forgathatja fel a globális gazdasági rendszert, és komoly következményekkel járhat az egész világra nézve.

A világgazdaság az utóbbi évtizedekben a szabadkereskedelem irányába indult el, számos regionális kereskedelmi blokk, mint például a NAFTA, az Európai Unió, vagy a dél-ázsiai szabadkereskedelmi megállapodások képében. Pogátsa Zoltán hívta fel a figyelmet arra, hogy napjainkban a globális kereskedelem kétharmada a vállalatok saját rendszerein belül zajlik. Ez azt jelenti, hogy a multinacionális cégek a leányvállalataik között cserélgetik a termékeket, így a hosszú beszállítói láncok különösen érzékenyek a vámtételek változásaira.

Ha ilyen láncokra vámokat rók ki, az komoly következményekkel járhat.

- hangsúlyozta a közgazdász. Egy-egy termék akár többször is megfordulhat a határokon, mielőtt a végső formáját elnyeri. Egyes elemzések szerint például egy amerikai autó nyolcszor kel át a kanadai vagy mexikói határon, mire elkészül.

Pogátsa Zoltán hangsúlyozta, hogy Trump törekvéseinek két fő irányvonala van: egyrészt az amerikai ipar újraélesztése és a kereskedelmi hiány mérséklése, másrészt pedig a gazdagoknak nyújtott adókedvezmények kompenzálása vámbevételek révén. Azonban ez a megközelítés ellentmondásos, mivel ha a vámok emelkedése következtében csökken az import, akkor a várható vámbevételek is csökkenni fognak.

A közgazdász három különböző perspektívát mutatott be a vámok gazdasági hatásainak elemzésére: ezeket a lehetőségeket érdemes alaposan megfontolni.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hazai gyártók sem képesek kizárólag amerikai forrásokból beszerezni az alapanyagokat, ami miatt az ő költségeik is növekednek.

Pogátsa Zoltán véleménye szerint a világpiac reakciója még mindig homályos. Noha Trump vámintézkedései elvileg minden országra érvényesek lennének, már most is találkozhatunk kivételekkel: például Argentínának 0%-os vámkedvezménye van, míg Vietnám engedményeket kínál. Ez a helyzet kereskedelmi elterelő hatásokat generálhat, ami azt jelenti, hogy az áruk formálisan "vámmentes" országokon keresztül juthatnak el a végső célállomásukhoz.

A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai acéliparban az acélimportot érintő munkavállalók száma tízszerese a helyi gyártásban dolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy míg a vámok előnyöket nyújthatnak a termelők számára, a szektor más szereplőit jelentősen hátrányosan érinthetik, így a helyzet akár a kívánt eredmények ellenkezőjéhez is vezethet.

A vámok hatása a technológiai óriásokra szintén komoly aggályokat vet fel. Pogátsa Zoltán véleménye szerint Trump vámpolitikájának egyik lehetséges következménye az, hogy...

Ez a jelenség már Trump első ciklusában is megfigyelhető volt, amikor Kínára még viszonylag alacsonyabb vámtételek vonatkoztak. Az Apple és más nagyvállalatok pedig fokozatosan egyre kedvezőbb megállapodásokhoz jutottak. Pogátsa Zoltán szerint most is hasonló dinamikák bontakozhatnak ki: a cégek különféle kedves gesztusokkal igyekeznek elnyerni Trump támogatását, cserébe pedig vámmentességet remélnek.

Elon Musk példája jól szemlélteti a helyzetet, hiszen a Tesla számára kulcsfontosságú nyersanyagok vámja alól már most mentességet élvez. A közgazdász hozzátette, hogy Musk számára ez a rendszer különösen előnyös, mivel a Tesla gyártási folyamatait úgy alakította ki, hogy az amerikai modellek az Egyesült Államokban, a kínai változatok Kínában, míg az európaiak Berlinben készülnek. Ennek köszönhetően a termelés jelentős része eleve mentes az importvámok terheitől, ahol pedig mégis felmerülhetnek vámkérdések, ott máris biztosították a mentességeket.

Pogátsa Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben más országok válaszul ellenvámokat vezetnek be, az súlyosan csökkentheti az amerikai vállalatok exportlehetőségeit. Ez nemcsak a hazai piacra termelő cégek profitabilitását érinti, hanem azokat is, amelyek jelentős külföldi értékesítéssel számolnak.

A közgazdász szemszögéből nézve,

Kétségtelen, hogy nála ez a rendszer jól működik. Pogátsa Zoltán megjegyezte: egyre inkább terjed az a híresztelés, hogy Trump akár egy harmadik ciklusra is aspirál, és ennek érdekében próbálja megkerülni a vonatkozó alkotmányos szabályokat. Amennyiben valóban ilyen tervekkel rendelkezik, kiemelten fontos lehet a számára a vállalati kampánytámogatások megszerzése, hiszen cserébe sokan reménykedhetnek kedvező vámengedményekben.

A közgazdász arról is beszélt, hogy ha a vámok bevett gyakorlattá válnak, az az EU-n belül is politikai repedéseket okozhat. Felmerülhet, hogy egyes tagállamok saját nemzeti iparuk védelmére hivatkozva maguk is vámokat kezdeményeznek, ami hosszabb távon szétfeszítheti az európai integráció egyik alapkövét, a közös vámpolitikát.

Pogátsa Zoltán úgy látja, hogy

A vámok hatására a dollár gyengülése várható, ami újabb kihívásokat teremt. A Fed, az Egyesült Államok központi bankja, valószínűleg nem fogja csökkenteni a kamatokat, mivel a vámok inflációs nyomást idéznek elő. Ez pedig potenciálisan újabb feszültségeket szülhet Trump és a jegybank között.

Az iparágak közötti kapcsolódások, valamint az egész import-export rendszer nincsenek kellő alapossággal végiggondolva. Éppen ezért a közgazdász szerint különösen érdekes lesz megfigyelni, hogy Trump vámintézkedései rövid távon milyen hatást gyakorolnak az amerikai tőzsdére, a gazdaság teljesítményére, a GDP-re, az inflációra, illetve a nemzetközi kapcsolatok alakulására. Hosszabb távon pedig az a kérdés, miként formálódik át az amerikai iparszerkezet, és valóban hozzájárul-e mindez a gazdaság megerősítéséhez.

Pogátsa Zoltán ugyanakkor óvatosságra int: szerinte nem valószínű, hogy egyértelmű következtetés születik majd erről a gazdaságpolitikai kísérletről. A közgazdaságtudományban ritkán alakul ki konszenzus; gyakran előfordul, hogy egyesek működőképesnek ítélnek egy intézkedést, akkor is, ha az kudarcot vallott, vagy épp fordítva. Mindezek ellenére a közgazdász úgy véli, a fő trendek világosan kirajzolódnak majd.

"A kísérlet lényege pedig nem más, mint hogy Trump elnök brutálisan magas vámtarifákkal gyakorlatilag vámháborút indított az egész világ ellen" - fogalmazott Pogátsa Zoltán.