Radnóti Miklós valódi nevét a költészet és irodalom világában még soha nem említették, és kevesen tudnak róla. E titokzatos részlet a művész életének egy izgalmas aspektusát rejti, amely szinte ismeretlen a nagyközönség számára.
Egy költő, akit mindenki ismer, mégsem azon a néven élt, amit ma tanítanak róla. A hivatalos iratokban teljesen más áll - és szinte senki nem tudja, miért.
Radnóti Miklós néven vált a költészet ikonikus alakjává, és az ő verseit számtalan iskolai padban megismertük. Azonban életének hivatalos iratai egy meglepően eltérő nevet tükröznek. A költő anyakönyvezett neve Glatter Miklós volt, és a névváltoztatás után sem a közismert "Radnóti Miklós" alakot vette fel, hanem Radnóczi Miklósra változott.
A fiatal költőt Glatter Miklósként anyakönyvezték, édesapja Glatter Jakab, édesanyja Grosz Ilona volt. A Radnóti nevet először 1927-ben kezdte használni szerzői névként, eleinte kettős alakban: Radnóti-Glatter, majd Radnóti Glatter Miklós formában. Végül 1930-tól kizárólag Radnóti Miklósként jelentek meg versei.
A név mögött nem csupán egy egyszerű döntés rejlett: a magyar kultúrához való mély és tudatos kötődés állt a háttérben. Az inspiráció forrása a Felvidéken található Radnót nevű falu volt, ahol apai nagyapja élt, és amely emlékeket idézett fel benne. A hivatalos névváltoztatás iránti vágya abban a reményben fogant, hogy az írásaiban már régóta használt név végre megjelenhet a személyi irataiban is, ezzel is erősítve identitását.
