Robert C. Castel: Trump újraértelmezi a globális gazdasági keretrendszert Robert C. Castel elemzése szerint Donald Trump politikai megközelítése radikális módon átalakítja a nemzetközi gazdasági rendet. Az amerikai elnök stratégiája nem csupán a keresked
Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa, a Front című podcast legújabb epizódjában a Trump-féle vámpolitika következményeit és a globális gazdasági rend átalakulását elemezte. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadójaként a műsor során kiemelte, hogy az Egyesült Államok sokkal intenzívebb nyomást tud gyakorolni Ukrajnára a béketárgyalások során, mint Oroszország. A szakértő emellett az iráni atomalku kérdéseit is részletesen tárgyalta.
A Donald Trump elnök által bevezetett amerikai importvámok kapcsán történelmi hasonlattal élve a szakértő úgy fogalmazott: - Most Trump körülnéz és azt mondja, hogy ebben az új világban nem lát egy lerombolt Japánt, vagy egy nagyon lerombolt Németországot. Lát egy Európai Uniót, amelyik népesebb, mint az Egyesült Államok.
Robert C. Castel véleménye szerint, amit jelenleg tapasztalunk, az Donald Trump gazdasági stratégiájának finomhangolása és a globális gazdasági rend újraírása. Castel hangsúlyozta, hogy ez egy sokkal igazságosabb és kiegyensúlyozottabb rendszer irányába mutat, ahol az Egyesült Államok nem a globális gazdaság „dollárpápája”, és már nem ő áll a világ jólétének, illetve szövetségesei jólétének finanszírozásának élén. Ehelyett egy sokkal harmonikusabb és egyenlőbb kapcsolatokra törekszik.
A szakértő véleménye szerint az Egyesült Államok a megváltozott körülmények tükrében fokozottabb kölcsönösséget vár el szövetségeseitől. Ezt a tendenciát nemcsak a bilaterális kapcsolatokban, hanem a nemzetközi szervezetekkel való interakciók során is megfigyelhetjük. Példaként említette az izraeli miniszterelnök nemrégiben tett látogatását, valamint Magyarország döntését, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Megfigyelhetjük, hogy a Trump-adminisztráció is a meglévő intézmények revíziójára törekszik. Ez azt jelenti, hogy a Trump-politika nem csupán egy elszigetelt esemény, hanem egy szélesebb összefüggésben értelmezendő jelenség.
- tette hozzá Castel, egyedi stílusával színesítve a beszélgetést.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója azt hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy van, aki érti ezt a változást, mint például Izrael, aki eltörölte az amerikai termékek vámját, és van, aki nem, mint például az Európai Unió, amely szembeszegül a nála sokkal nagyobb és gazdaságilag erősebb Egyesült Államokkal. Robert C. Castel megjegyezte azt is, hogy Donald Trump cselekedetei a beiktatása óta koherensek, de például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy reagálta le ezeket a bejelentéseket, hogy itt a világgazdaság kerülhet jóformán egyfajta válságba, és milliókat taszítanak ezek a döntések egy sokkal reménytelenebb helyzetbe.
Robert C. Castel az orosz-ukrán háború kapcsán az Ukrajnában tapasztalható fokozódó válságot emelte ki, valamint azt a tényt, hogy Oroszország nem mutat hajlandóságot a tűzszüneti tárgyalások felgyorsítására. Az ukrán helyzet egyre súlyosabbá válásával a remények is fogyatkoznak, miközben az orosz fél továbbra is kivár.
Nem érzékelek semmiféle sürgősséget, épp ellenkezőleg, inkább a nyugalom és a fokozatosság jegyében zajlik minden.
A szakértő megjegyezte, hogy amíg a frontvonal helyzete nem változik, Oroszország egy meghatározott állásból folytatja a tárgyalásokat.
A szakértő véleménye szerint ebben a kontextusban az Egyesült Államok sokkal jelentősebb befolyást gyakorolhat Ukrajnára, mint Oroszországra. Ezzel párhuzamosan ugyanez a helyzet a Kijevvel tervezett ásványkincs-megállapodás kapcsán is.
Ahol a siker lehetősége és a kölcsönösen előnyös megoldások, mint az Ábrahám-egyezmények esetében, ott a Trump-diplomácia teljes elszántsággal halad előre, igyekezve megvalósítani a terveket. Viszont ott, ahol a helyzet bizonytalan, mint például Észak-Korea vagy a palesztin kérdés kapcsán, Trump érdeklődése idővel csökken - figyelmeztetett Robert C. Castel.
Az adás során fókuszba került az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség. Donald Trump figyelmeztette Iránt, hogy bombázásra is hajlandó, amennyiben nem sikerül megegyezniük az atomalku ügyében, és Irán nem hozza nyilvánosságra atomprogramját. Irán reakciója sem késett, kijelentették, hogy bármilyen támadás esetén súlyos retorzióra számíthatnak.
Ennek a gondolkodásmódnak van némi rációja, hiszen egy diktatúra minden lehet, csak éppen nem lehet gyenge. A hatalomnak sosem szabad gyengeséget mutatnia, még belső körökben sem. Ugyanakkor az iráni elnök és külügyminiszter által képviselt mérsékeltebb megközelítés, figyelembe véve Irán rendkívül súlyos gazdasági helyzetét, arra utal, hogy Irán nem lenne képes túlélni egy ilyen konfliktust – hangoztatta Robert C. Castel. Hozzátette, hogy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy diplomáciai megállapodás születhessen, amelyben Izrael közvetítő szerepet játszhat, és amely új alapokra helyezheti az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalásokat, drámai módon alakítva ezzel a jövőt.
