Gyakran azért kértem, hogy írja le a gondolatait, mert szerettem volna élvezni a remek humorát.

Nemrég készítettünk interjút dr. Szalai Józseffel, aki háziorvosi munkáját mindig hivatásként élte meg, ez volt az élete. Ezt bizonyítja az a rengeteg hozzászólás, ami cikkünkhöz érkezett.

Dr. Szalai József 1959. szeptember 1-én érkezett Veszprémvarsányba, mint körzeti orvos, ahol 1974. szeptemberéig praktizált. Mikor onnan Alsóörsre költöztek, sok betege még ide is utána jött tanácsért. 1990-ben ment nyugdíjba, de 90 éves koráig dolgozott ügyeletben Alsóörsön és a Balatonalmádihoz tartozó közel 15 településen.

Mindkét helyen a hét minden napján volt rendelés és naponta akár 40-50 beteg is megfordult nála. A fekvőbetegeket rendszeresen látogatta, vallja, hogy még a beszélgetés is gyógyít. A családokat a csecsemőtől a szülőn, a nagyszülőn át, a dédszülőig mindegyiket ismerte. Tudta, kinek mi a gondja, milyen betegségek fordultak elő a családban, a szó igazi értelmében családorvos volt, sokszor a család bizalmasa, így átláthatta generációkon keresztül, hogy ki mire figyeljen oda, sejtette, mi várható.

A volt páciensek szívében melegség és hála él, amikor a háziorvosra emlékeznek.

A cikk hozzászólásai között mindenki szívből jövő emlékeket osztott meg dr. Szalai Józseffel kapcsolatban: "Isten éltesse őt sokáig, ameddig csak lehet! Áldom a nevét, soha nem volt jobb gyermekorvosunk nála!"; "Nagyon szerettem a Doktor Urat, kedvessége, segítőkészsége és humorérzéke mindig megnevettetett minket, örömmel láttam, hogy Balatonalmádiban is rendel!". Egy másik hozzászóló így emlékezett: "A mai napig felismeri a régi betegeit, mindenkivel barátságosan elbeszélget, emlékszik, kinek mi volt a problémája. Az utolsó fél évben kétszer is találkoztam vele nagyobb rendezvényeken, ahol az emberek szinte egymás kezéből kapkodták el a lehetőséget, hogy néhány szót váltanak vele! A Főorvos úr valóban nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend a faluban!"

Sokan vannak, akik gyermekkorukból őrzik az orvos emlékét: „Amikor az orvosi rendelő közelében járok, mindig szeretettel gondolok rá. Bár körülbelül 14 éves koromig volt az orvosom, azután a postásának is szerencsém volt lenni. Akkor is mindig valamilyen munkával foglalkozott. Talán éppen ezért éri meg ilyen szép kort. A pozitív hozzáállása is hozzájárul ehhez. Kívánok neki erőt és egészséget! Micsoda csodás ünnep lenne, ha a régi 'betegei' köszönthetnék fel a 100. születésnapján. Igazi, tiszta szívű ember.”