Szabó Gábor: Kihívást jelent úgy létezni, hogy a nevem egy felsoroláson szerepel.

A nemzetközi hírnévnek örvendő Szabó Gábor operatőr úgy véli, hogy a filmesek feladata a társadalom tükörképének megmutatása. Jelenleg azonban egy különös folyamat figyelhető meg: mintha a lakásokban el kellene távolítani a tükröket, és a helyükre plakátok kerülnének, fogalmazott a filmes az ATV műsorában.

Kocsis Ágnes, a Balázs Béla-díjas filmrendező és a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének elnöke az ATV Start című műsorban kifejtette, hogy amit Orbán Viktor független filmként emleget, az valójában olyan alkotás, amelyet a Nemzeti Filmintézet (NFI) nem támogat.

Kocsis és Szabó Gábor operatőrök az ATV stúdiójában tettek látogatást, hogy beszélgessenek Orbán Viktor január végén tett nyilatkozatáról, amely az NFI új, fóti stúdiókomplexumának megnyitóján hangzott el. A miniszterelnök megjegyezte: "Végre eljutottunk arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül, saját lábukon megálló filmek is készülnek. Végül is ez volt a célunk, hogy a film mindenkié legyen."

Kocsis Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy az NFI az adófizetők által befizetett összegekből finanszírozza a kultúra és a filmgyártás támogatását. Így tehát azok, akiket az intézet nem részesít támogatásban, valójában nem függetlenek a helyzetüktől, hanem csupán anyagi források híján állnak, ami hátráltatja a munkájukat.

Hollywood és a függetlenség egy izgalmas párhuzam, amely a filmipar kreativitásának és a művészi szabadságnak a határait feszegeti. A filmgyártás világában a függetlenség nem csupán a pénzügyi háttér hiányát jelenti, hanem egyfajta szellemi autonómiát is, amely lehetővé teszi a rendezők, írók és színészek számára, hogy saját víziójukat valósítsák meg, távol a nagy stúdiók elvárásaitól. A független filmek gyakran merészebb témákat és kísérletezőbb narratívákat hoznak felszínre, amelyek nem csupán szórakoztatják a közönséget, hanem mélyebb társadalmi és politikai kérdéseket is feszegetnek. Az ilyen alkotások lehetőséget adnak a feltörekvő tehetségeknek, hogy hangot adjanak saját tapasztalataiknak, miközben új perspektívákat kínálnak a közönség számára. Ezen kívül a függetlenség a filmkészítés technikai oldalán is megnyilvánul. Az új technológiák és platformok megjelenése, mint például a digitális kamerák és a streaming szolgáltatások, lehetővé tették, hogy egyre több alkotó lépjen a színre, és saját történeteiket meséljék el, függetlenül a hagyományos filmipari struktúráktól. Hollywood tehát nem csupán a blockbuster-ek hazája, hanem egy olyan tér is, ahol a független művészek úttörő szerepet játszanak, formálva a filmkultúrát és elérve, hogy a mozi valóban sokszínű és sokféle hangot képviseljen. A függetlenség így nem csupán egy státusz, hanem egy életforma, amely folyamatosan inspirálja az új generációs alkotókat, hogy merjenek álmodni és kockázatot vállalni a művészet világában.

Az amerikai "független film" kategória arra vonatkozik, hogy a hollywoodi stúdióktól függetlenek, ám hasonló módon producerek és befektetők támogatják ezeket az alkotásokat is. Ezzel szemben a magyar úgynevezett független filmek gyakorlatilag nulla támogatásból készülnek, a stáb tagjai sok esetben ingyen dolgoznak: ingyen dolgoznak a színészek is, vagy valamilyen egészen jelképes összegért.

Kocsis Ágnes a műsorban kifejtette, hogy "Ez egy fenntarthatatlan helyzetet eredményez, hiszen ezek a filmek általában a lelkesedés vagy a rendező iránti odaadás szüleményei. A stábtagok szeretnék, ha ezek a tehetséges alkotók állami támogatás nélkül is lehetőséget kapnának arra, hogy filmeket készítsenek."

Szabó Gábor operatőr emlékeztetett: a magyar filmnek és magyar filmeseknek nagyon komoly nemzetközi tekintélyük van, nagyon nagy sikereket érnek el, főleg ahhoz képest, hogy mennyire kevés pénzből kell dolgozniuk. "Magyarország egy nagyon kicsi piac, itt szinte lehetetlen filmet forgatni úgy, hogy a bevétel kitermeli a költségeket és még hasznot is hoz a mozikban. A magyar nyelvű filmeknél ez matematikailag kizárható".

Az értékteremtés folyamata a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok figyelembevételével zajlik, és célja, hogy olyan megoldásokat kínáljon, amelyek nemcsak profitot termelnek, hanem hozzájárulnak a közösség és a környezet jólétéhez is. Az értékteremtés nem csupán a termékek vagy szolgáltatások előállítását jelenti; magában foglalja az innovációt, a kreativitást és a fenntarthatóságot is. Az igazi érték akkor jön létre, amikor a vállalatok és egyének képesek összekapcsolni a gazdasági céljaikat a társadalmi felelősségvállalással, így egy olyan jövőt építve, ahol mindenki nyer.

Szabó rámutatott: a magyar filmművészet fenntartásához elengedhetetlen az állami támogatás, hiszen Európában is elterjedt az a nézet, hogy nem csupán a kereskedelmi szempontokat szem előtt tartó filmeket kellene létrehozni. Fontos, hogy olyan alkotások is szülessenek, amelyek tartalmuk és mondanivalójuk révén jelentőséggel bírnak, még ha nem is várható tőlük a tömegek áramlása, mint a mainstream filmek esetében.

Kocsis Ágnes ehhez hozzátette: bár az úgynevezett szerzői filmeket itthon kevesen nézik meg, a nemzetközi porondra kilépve összességében sokszor elérik azokat a nézőszámokat, melyeket egy-egy Magyarországon vetített közönségfilm hoz. "Az ilyen filmek azért érdeklik a külföldieket, mert ezek mutatják meg, hogy mi mit gondolunk magunkról, kik vagyunk, hogyan látjuk a világot, hogyan élünk. Ezen filmek támogatása már csak ezért is nagyon fontos, mert értéket képviselnek", mondta a műsorban a rendező.

Kik részesülnek a támogatásban, és kik maradnak ki belőle?

A támogatandók a támogatottak kiválasztásával kapcsolatban Kocsis Ágnes azt mondta: jelenleg nagyon kevesen kapnak támogatást, ezen kevesek viszont nagyon sok pénzt, "és ami bánatunk az, hogy sokszor ezek a kiválasztottak nem is filmrendezők, nem tagjai a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének. Ezt a szervezetet több mint száz rendező alkotja, olyanok, akik már rendeztek nagyjátékfilmet, amit Magyarországon forgalmaztak is a mozik. Ez a több mint száz ember többségében mégis munka nélkül van, miközben olyanok kapnak hatalmas állami pénzeket, akik még soha nem rendeztek filmet. A rendezők úgy érzik, degradálódott a szakma, mintha nem is lenne szükség rendezőre", mondta a műsorban Kocsis Ágnes.

Természetesen! Íme egy egyedi, kritikusan szabad szöveg: A világ, amely körülvesz minket, egy folyamatosan változó mozaik, tele ellentmondásokkal és kihívásokkal. Míg egyesek a technológiai fejlődés csodáit ünneplik, mások a digitális világ árnyoldalaival kénytelenek szembenézni. Az információk özöne, amely a kezünkben van, egyszerre áldás és átok: a tudás hatalma mellett ott rejlik a félretájékoztatás veszélye is. A társadalmi normák folyamatosan alakulnak, és a múlt értékrendjei sokszor már nem állják meg a helyüket. A fiatal generációk szabadon kifejezik véleményüket, és elutasítják a megszokott kereteket. Ez a lázadás életre kelti a kreativitást, de egyben kihívások elé is állítja a hagyományos struktúrákat. Az érzelmek tengerében úszva, a közösségi média platformok színpadán mindenki hangot kap, de vajon mennyire hallgatunk egymásra? A párbeszéd helyett sokszor csak a kiabálás marad, és a valódi eszmecsere háttérbe szorul. A szavak súlya, amelyeket nap mint nap használunk, sokszor elvész a zajban. A jövőnk most formálódik, és rajtunk múlik, hogy milyen irányba tereljük. A kritikusság, a szabad gondolkodás és a nyitottság kulcsfontosságúak ahhoz, hogy egy befogadóbb, igazságosabb társadalmat építsünk. Merjünk kérdezni, merjünk kételkedni, és merjünk együtt álmodni egy jobb világért!

Szabó Gábor ezután kifejtette, hogy a filmesek feladata a társadalomnak tükröt tartani. Elmondása szerint ő a rendszerváltás előtt kezdte pályafutását egy ellenzéki szemlélettel, és tapasztalt már betiltott filmeket is, valamint olyanokat, amelyekből bizonyos jeleneteket ki kellett vágni. "Mindig igyekeztünk a lehetőségek határait feszegetni" – tette hozzá.

Szabó véleménye szerint a film egyik alapvető küldetése, hogy kritikus szemlélettel viszonyuljon a hatalomhoz, és képes legyen a valóságot nemcsak észlelni, hanem azt hitelesen bemutatni is. Ez azonban nem csupán annyit jelent, hogy csupán a negatív aspektusokat kell kiemelni, hanem arra van szükség, hogy meglegyen a szabadság a véleménynyilvánításra. Jelenleg azonban olyan jelenség figyelhető meg, mintha a lakásokban el kellene távolítani a tükröket, és a helyükre plakátok kerülnek – ezt az operatőr a filmgyártás körüli helyzetről mondta el.

Nyílt levél Orbánnak

Kocsis Ágnes a pályázati rendszerről elmondta: van olyan rendező, aki már 5-6-8 tervet is beadott, de mindig elutasították, és vannak, akik eleve nem pályáznak, mert látják, hogy esélytelenek.

A filmszakma prominens képviselői nyílt levelet fogalmaztak meg Orbán Viktor fóti beszédére reagálva. A műsorból kiderült, hogy erre a levélre nem érkezett válasz, és a szerzők nem is fűztek hozzá különösebb reményeket. Szabó Gábor kifejtette: rendkívül megterhelő úgy élni, hogy tudatában van annak, hogy a neve szerepel egy olyan listán, amelyen azok állnak, akik nem részesülhetnek állami támogatásban. Az operatőr legújabb filmjét most mutatták be a Filmszemlén, melyen három éven keresztül dolgozott vágóként és forgatókönyvíróként. A film elkészítése során sem ő, sem más nem kapott egyetlen fillért sem.