Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának sürgősen vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet és együttműködés alapelveire. Az ilyen megközelítés elengedhetetlen a hatékony párbeszéd és a globális szintű emberi jogi kihívások kezelés

A tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén kiemelte, hogy Magyarország, történelmi hagyományai, keresztény értékrendje és különleges földrajzi helyzete révén mély elköteleződést mutat az alapvető jogok védelme iránt.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy országunk az Európai Unióba vezető legforgalmasabb szárazföldi migrációs útvonal mellett helyezkedik el. Az elmúlt évtized során a déli határon illegális bevándorlók nagy számban jelentek meg, akik közül sokan agresszívan léptek fel, támadva a rendőröket és a határőröket.

Ezért lényegesnek nevezte annak tisztázását, hogy mi számít emberi jognak, és mi nem. "Világossá kell tennünk, hogy két békés ország határának a megsértése nem emberi jog. Ezzel szemben a biztonságos, nyugodt élet otthon nagyon is az. És ezért nem azokat kell védenünk, akik megsértik az emberi jogokat, hanem magukat az emberi jogokat kell védenünk" - fogalmazott.

"Fontos, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az illegális migrációt előidéző tényezők felszámolása érdekében, és garantálnunk kell, hogy mindenki, aki a Földön él, hozzáférhessen a biztonságos élet lehetőségéhez a saját hazájában" - hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy Magyarország esetében a történelem alakulása folytán az állami és a nemzeti határok nem mindig fedik le egymást. Ennek következtében a magyar nép különösen érzékeny a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, és hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést soha nem szabad csupán kétoldalú problémaként kezelni.

"Sajnálatos módon, ebben a kérdésben rendkívül kedvezőtlen tapasztalataink vannak. Keleti szomszédunkban a magyar kisebbség jogait az elmúlt évtized során folyamatosan sértették. A magyarok anyanyelvhasználati jogai az oktatás, kultúra, sajtó és közigazgatás területén súlyosan csorbultak. Minden jóindulatú közeledésünk és az elmúlt tíz évben tett erőfeszítéseink ellenére nem sikerült előrelépést elérnünk, ezeket a jogokat nem állították vissza. Ez mindenképpen hatással van Magyarország álláspontjára, különösen amikor Ukrajna európai integrációjának kérdése merül fel." - figyelmeztetett.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkező országként különösen felelősséget érez a világ keresztény közösségeiért, s különösképp azokért, akiket üldözés és veszély fenyeget.

"A kereszténység jelenleg a világ legnagyobb mértékben üldözött vallása. Jelenleg 380 millió testvérünk és nővérünk szenved az elnyomás alatt. Csak tavaly 4500 hívőt öltek meg vallási meggyőződésük miatt. Naponta átlagosan tizenhárom keresztény életet oltanak ki. Továbbá hétezer keresztény intézményt, templomot és egyéb helyszínt ért támadás."

"Ezt a helyzetet teljes mértékben elfogadhatatlannak ítéljük, és ugyancsak megengedhetetlen, hogy erről nem folytatunk párbeszédet. Éppen ezért a magyar kormány elindította a Hungary Helps programot, amely keretein belül több tízmillió dollárt fordítunk a keresztény közösségek támogatására, Szíriától Libanonig, a világ különböző pontjain." - fűzte hozzá.

A miniszter végül rátért egy kulcsfontosságú kérdésre, amelyet véleménye szerint sokan igyekeztek elkerülni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és Izrael nemrégiben távozott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, és hangsúlyozta, hogy ennek a lépésnek az indokait alaposan érdemes lenne átgondolni.

Rámutatott, hogy az utóbbi időszakban a testület tevékenysége során gyakran tapasztalható, hogy az ítélkezés, a kioktatás és a megbélyegzés átvette a helyét a kölcsönös tiszteletnek. Pedig ennek a tiszteletnek a visszaállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet a jövőben megőrizze jelentőségét és hitelességét.

"Fontos, hogy csökkentsük azoknak az NGO-knak a befolyását, amelyek elfogult és torz véleményeikkel próbálnak hatni a döntéseinkre. Világossá kell tennünk, hogy a kormányok képviselik a saját országukat és társadalmukat, hiszen őket a nép választotta meg. Míg az NGO-k bizonyos érdekcsoportokat képviselhetnek, nem tekinthetők a társadalmak valódi képviselőinek."

"A más országok belügyeibe való beavatkozásra épülő politikai megközelítések kora véget ért az új amerikai elnök határozatai nyomán, amit mi üdvözlünk. Reméljük, hogy az Emberi Jogi Tanács újból a kölcsönös tisztelet alapjaira helyezkedik, és a jövőben visszanyeri a jelentőségét. Ezen a nehéz úton számíthatnak ránk."