Felfoghatatlan, hogy mi zajlik a Last of Us sztárja körül az interneten. Az emberek sokszor átlépik a határokat, és az online térben elkövetett támadások egyre súlyosabbá válnak. Az ilyen helyzetek nemcsak a hírességeket, hanem az egész közösséget is érin
A közösségi média világát elözönlötték a gúnyos mémek és provokatív hozzászólások. Bella Ramsey-t nem csupán megjelenése, hanem autizmusa miatt is bírálják a Last of Us fanatikusai.
A színésznő iránti gyűlölet már a The Last of Us sorozat szereplőválogatásának bejelentésekor megkezdődött. Bella Ramsey-t a közösségi média kommentelői "a világ legrosszabb külsejű nőjének" nevezték el. Az HBO videójáték adaptációja egy igazi aknamezővé vált, különösen a második évad debütálásával, amely tovább fokozta a feszültséget a színésznő körül.
Bella Ramsey törölte magát a közösségi médiából
A rajongói elvárások magas szintje különösen kihívást jelent, amikor egy videójáték adaptációról van szó. A nézők gyakran úgy érzik, hogy a karakterek szinte a sajátjuk, ami rendkívül személyes kötődést eredményez. Ellie esetében sokan mély érzelmi kapcsolatot ápolnak az eredeti karakterrel, így bármilyen eltérés a sorozatban óriási visszhangot vált ki, és kritikáik intenzívebbek, mint valaha.
A közösségi média nem csupán a testmegjelenés kritizálásának (body shaming) elterjedt gyakorlatát tükrözi, hanem a karakter hitelességének kérdését is túlzottan hangsúlyozza. Ascher Irma, a szereposztásért felelős rendező, úgy véli, hogy a színészválasztással kapcsolatos viták mögött leginkább a merev gondolkodásmód áll. A közönség sokszor nem a rendezői elképzelés alapján, hanem saját előítéleteik és belső képeik szerint formál véleményt a színészek kiválasztásáról.
Bella Ramsey végül úgy döntött, hogy visszavonul a közösségi médiától, miután rátalált a legkegyetlenebb megjegyzésekre, amelyek róla szóltak. A Trónok harca egykori sztárja ezzel a lépéssel próbálja megóvni mentális jólétét a folyamatos támadások kereszttüzében. Szakértők rámutatnak, hogy ezek a megjegyzések már rég nem csupán kritikák, hanem valódi megszégyenítések, amelyek rávilágítanak arra, mennyire szükséges, hogy az emberek tudatosítsák: a színészek is emberek, akik gyakran nem választják meg, milyen szerepeket játszanak el, és hogy az ő érzéseik is számítanak.
