Az Egyesült Államok Jemenben egyre inkább elveszíti fejlett drónjait, mivel a hadjárat a húszik ellen egyre intenzívebbé válik.
Mióta a Trump-kormányzat március közepén megkezdte új hadműveletét, az amerikai légierő már 800 húszi célpontot bombázott, viszont a saját veszteségeik is aggasztó méreteket öltöttek.
Az Egyesült Államok kevesebb mint hat hét alatt hét MQ-9 Reaper drónt veszített el Jemen felett, és ebből az elmúlt héten hármat lőttek le. A nagy magasságú és nagy hatótávolságú UAV-ok egyenként 30 millió dollárba kerülnek, és félő, hogy több kárt okoznak a civil lakosság körében, mint amennyit a lázadókra mérnek.
Amerikai védelmi tisztviselők szerint a drónok csapásmérő és megfigyelési feladatokban egyaránt részt vettek, amikor a húszik (más írásmód szerint hútik) lelőtték őket, és a veszteségek mind a szárazföldön, mind a tenger felett bekövetkeztek. A katonai felderítés számára fejfájást okoz, hogy a lázadók honnan jutnak hozzá a kifinomult jelző és védelmi felszerelésekhez, amikor már úgy gondolták, hogy az iráni utánpótlási vonalakat sikerült eltorlaszolni.
Az Egyesült Államok folyamatosan végrehajt légicsapásokat a jemeni terrorhadsereg létesítményei ellen, a Központi Parancsnokság (Central Command) pedig megerősítette, hogy eddig több mint 800 célpontot semmisítettek meg, beleértve a parancsnoki központokat, fegyverraktárakat és légvédelmi rendszereket. "Ezek a támadások több száz húszi harcost és több vezetőt likvidáltak" - nyilatkozta csütörtökön Dave Eastburn, a Központi Parancsnokság szóvivője.
A katonai elemzők között éles viták zajlanak arról, vajon a jelenlegi veszteségek elfogadható szintre rúgnak-e, vagy inkább célszerűbb lenne visszatérni a klasszikus légitámadási módszerekhez. Az eddig elszenvedett veszteségek összértéke körülbelül három teljes F-35 lopakodó vadászgép árának felel meg, amit sokan túlzottan magasnak tartanak az elért eredmények fényében.
Az amerikai hadsereg már 35 napja folytatja hadműveleteit Jemenben, ám a lázadók továbbra is aktívan képesek légvédelmi rakétákat kilőni, sőt ballisztikus rakéták indítására is képesek Izrael irányába. A Vörös-tengeren a nemzetközi hajózás is zökkenőkkel küzd, és számos fuvarozó már leállította szolgáltatásait.
A Kongresszusi Kutatószolgálat információi alapján az Irán által támogatott húszi milíciák legalább 20 amerikai drónt semmisítettek meg a Hamász és Izrael közötti konfliktus során, amely 2023 végén kezdődött, amikor a húszik beavatkoztak a harcokba, hangoztatva a palesztin néppel való szolidaritásukat. Az eddig elveszett, csúcstechnológiás Reaper drónok értéke már meghaladja a félmilliárd dollárt.
Ennek ellenére a Pentagon továbbra is folyamatosan rendel a fegyverekből, és 2024 végére körülbelül 230 General Atomics MQ-9 drón lesz aktívan üzemeltetve, nyilatkozta egy amerikai védelmi tisztviselő a Fox Newsnak.
A drónveszteségek mellett Washingtonban fokozódik az aggodalom a megnövekedett amerikai katonai csapások polgári áldozatai miatt. Chris Van Hollen, Elizabeth Warren és Tim Kaine demokrata szenátorok egy levélben fordultak Pete Hegseth védelmi miniszterhez, amelyben megkérdőjelezték a kormányzat elkötelezettségét a polgári károk minimalizálására vonatkozó kötelezettségek betartásában.
"A civil áldozatok valójában veszélyeztetik azt a küldetést, amelyre a hadsereget megbízták" - állították a szenátorok, hivatkozva azokra a jelentésekre, amelyek szerint a Ras Isa olajterminálnál végrehajtott támadások során több mint 70 civil vesztette életét.
A kongresszusban megjelenő növekvő kritikai hangok ellenére a hadsereg továbbra is eltökélten tartja magát agresszív stratégiájához a térségben. Ahogy korábban már említettük, a légierő és a haditengerészet az 1991-es Öböl-háború óta példátlan méretű csapatösszevonást valósított meg, amelynek részeként a B-2 stratégiai bombázók is szerepet kapnak.
A USS Harry S. Truman és a USS Carl Vinson repülőgéphordozók, valamint a hozzájuk kapcsolódó csapásmérő egységek a térségbe érkeztek, hogy megerősítsék a katonai jelenlétet. Hegseth
A lázadó csoport azt állítja, hogy támadásai egy szélesebb körű kampány részét képezik, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre, hogy állítsa le a gázai háborút. 2023 novemberétől januárig a szakadárok több mint 100 kereskedelmi hajót vettek célba, kettőt elsüllyesztettek és négy tengerészt megöltek, súlyosan megzavarva ezzel egy olyan kereskedelmi folyosót, amelyen évente 1 ezermilliárd dollár értékű globális áru halad át.
