A kutyák nyála néha súlyos következményekkel járhat.

A kutya, mint az ember legjobb barátja, nem csupán hű társunk, hanem házi kedvencünk is, akivel szoros kapcsolatban élünk. Azonban ez a közelség és az állandó érintkezés néha váratlan kihívásokhoz vezethet. A statisztikák szerint a kutyák a legveszélyesebb állatok között foglalnak helyet, ami figyelmeztet arra, hogy a szeretet és a bizalom mellett óvatosnak is kell lennünk.
Sokan azt gondolhatják, hogy a kutyák legnagyobb veszélyt a harapásaik által okozott súlyos sebek révén jelentenek, de a valóság ennél sokkal összetettebb. A legnagyobb gondot ugyanis a szervezetükben előforduló, potenciálisan átterjedő kórokozók jelentik. E szempontból a Capnocytophaga baktériumnemzetséghez tartozó fajok által kiváltott fertőzések különösen aggasztóak, bár ezek viszonylag ritkák – írja a Live Science.
Egy skandináv országokban végzett kutatás szerint a betegség évente körülbelül 0,5-0,7 embert érint egymillió lakosra vetítve, és számos régióban nem is figyelik az esetszámot. 2018-ig összesen 500 dokumentált esetet regisztráltak, amelyekben a Capnocytophaga canimorsus baktérium okozott fertőzést, ám a valós szám valószínűleg ennél is magasabb lehet.
A baktériumok különösen aggasztóak lehetnek azok számára, akiknek az immunrendszere gyengébb, mint az átlagos, és bizonyos tényezők, mint például a lép hiánya, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy az 40 év feletti életkor, tovább növelhetik a kockázatot. A fertőzést kilenc különböző baktériumfaj idézheti elő, köztük a Capnocytophaga gingivalis, amely természetes módon is előfordul az emberi szájflórában.
A megbetegedések jelentős részéért a kutyák és macskák szájüregében fellelhető Capnocytophaga canimorsus baktérium tehető felelőssé.
A baktériumok általában akkor terjednek, amikor egy harapás, vagy éppen a kutya- vagy macskanyál egy nyílt sebbe jut.
A harapások zöme általában nem vezet fertőzéshez.
A tünetek jellemzően három-öt nap után léphetnek fel, a seb környékén ilyenkor hólyagosodás, bőrpír, duzzanat és fájdalom jelentkezik. Emellett gyakori a láz, a hasmenés, a hányás és a fejfájás.
A kórokozó a testben szétterjedve szívinfarktust, veseelégtelenséget, üszkösödést, vérmérgezést és agyhártyagyulladást is kiválthat. Azoknál a pácienseknél, akiknél ilyen súlyos állapot alakul ki, a túlélés esélye 30-5 százalék közé csökken.
A betegség antibiotikummal kezelhető, de nagyon sok múlik a korai közbeavatkozáson. Üszkösödés esetén sok esetben amputációval tudják csak megmenteni a beteg életét.