Vitézy Dávid kifejtette, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a kormánynak a Rákosrendező ügyében.

Még sok víznek kell lefolynia a Dunán, mire elérkezik az a bizonyos második részlet, ami igazán számít.

Vitézy Dávid részletes tájékoztatást osztott meg a közvéleménnyel a Rákosrendező projekt kapcsán rendelkezésre álló fővárosi forrásokkal kapcsolatban. Az információk szerint a vevő, aki eredetileg egy arab befektető volt, most pedig az elővásárlási jogot gyakorló BKM, a főváros közműcége, köteles a szerződés aláírását követően 10 munkanapon belül 25%-ot, vagyis 12,73 milliárd forintot átutalni. Vitézy hangsúlyozta, hogy ez a kifizetés nem függ semmiféle feltételtől, tehát a fővárosnak ezt az összeget mindenképpen el kell juttatnia a megállapodásban foglaltak szerint.

A Fővárosi Közgyűlés döntést hozott az elővásárlási jog gyakorlásáról, amelynek keretében a 12,73 milliárd forint forrásának biztosításáról is határozott. A MOHU-tól a hulladékkoncesszióval kapcsolatos feladatátadás által érkező szabad felhasználású bevételeket fogják felhasználni a Hulladékhasznosító Mű megvásárlásának ellenértékeként – tette hozzá a BKM képviselője.

Vitézy posztjában kitért az azzal kapcsolatos hírekre, hogy a vételár második részletére nem rendelkezik kellő forrással a főváros, mivel a MOHU-tól érkezett bevételek ezt nem fedezik teljes körűen. Azt nem tagadta, hogy így van, ugyanakkor hangsúlyozta, ez jelenleg nem esedékes, mivel ennek kifizetésének öt feltétele van, melyek közül mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy a vevőnek ki kelljen fizetni a második részletet, ami az ár 35 százaléka (17,83 milliárd forint). Kijelentette:

Ezek a feltételek nem fognak egyik napról a másikra megvalósulni.

A szakpolitikus részletesen ismertette azokat az elengedhetetlen feltételeket is:

Az építési jogszabályok átalakítása Az építési jogszabályok módosítása rendkívül fontos lépés a városok és települések fejlődése szempontjából. A jogszabályok frissítése lehetőséget teremt arra, hogy a modern igényekhez és környezetvédelmi elvárásokhoz igazodva alakítsuk a városi infrastruktúrát. A változások célja, hogy elősegítsék a fenntartható építkezést, a közlekedési rendszerek optimalizálását, valamint a lakóterületek és közterületek harmonikus összhangját. A jogszabályok felülvizsgálata során figyelembe kell venni a helyi közösségek véleményét, hiszen ők ismerik legjobban a saját környezetük szükségleteit. A módosítások során fontos, hogy a jogi keretek rugalmasak legyenek, lehetővé téve az innovatív megoldások alkalmazását, miközben a biztonságos és egészséges építkezés alapelveit is megőrizzük. A társadalmi felelősségvállalás és a közérdek szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a jogszabályok ne csupán bürokratikus akadályokat jelentsenek, hanem valós támogatást nyújtsanak a fenntartható fejlődéshez.

2. Jogszabályi keretek átalakítása és az építési engedélyek megszerzésének egyszerűsítése.

3. A beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bíró beruházássá történő minősítése

4. Az ingatlan teljes tehermentesítése, valamint az összes perfeljegyzés törlése az eladó, a Magyar Állam által történik.

5. A telekalakítás folyamata és a vasúti területek felosztása során az aktív vasúti vágányok ismét állami tulajdonba kerülnek. Ezzel párhuzamosan a nem szükséges vasúti területek leválasztása is megtörténik, amely lehetővé teszi a hatékonyabb területkihasználást.

Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy a harmadik és utolsó vételárrészlet, amely 20,38 milliárd forintot tesz ki, 2039-ig kell, hogy megvalósuljon. Ennek a kifizetésnek a feltétele, hogy a kormány teljesítse a 800 millió euróra rúgó infrastrukturális kötelezettségvállalását, ami jelenlegi árfolyamon körülbelül 324 milliárd forintot jelent, többek között.