A WHO figyelmeztetése szerint az antibiotikum-rezisztencia a következő három évtizedben vezető halálokká válhat. Ez a jelenség komoly fenyegetést jelent az egészségügy számára, hiszen a gyógyszerek hatékonysága csökken, ami miatt egyre nehezebb kezelni a
A kutatók az Állatorvostudományi Egyetemen arra figyelmeztetnek, hogy egyre inkább elérkezünk ahhoz a kritikus ponthoz, amikor a jelenleg még könnyen kezelhető fertőzések kezelésére már nem lesz elegendő gyógyszerünk, köszönhetően az antimikrobiális rezisztencia terjedésének.
Antibiotikum nem varázsszer, hanem célzott eszköz, amit akkor kell bevetni, ha valóban indokolt. Ha félbehagyjuk a kúrát, ha az otthon megmaradt gyógyszereket találomra használjuk, ha emberi antibiotikumot állatorvosi utasítás nélkül adunk állatnak, vagy ha a haszonállatoknak rutinszerűen, megelőzésként adagolunk gyógyszert, az mind-mind azt eredményezheti, hogy a kórokozó nem pusztul el, hanem megtanul védekezni a gyógyszer ellen. Az evolúció hatóerejét kihasználva rezisztenssé válik. Ez az antimikrobiális rezisztencia azt jelenti, hogy a baktériumok egyre nagyobb része nem reagál már az antibiotikumokra - figyelmeztetett az Állatorvostudományi Egyetem.
Az intézmény kutatói az úgynevezett "egy egészség" elv mentén arra figyelmeztetnek: nem választhatjuk külön, hogyan bánunk az antibiotikumokkal a sertésfarmokon, a rendelőkben vagy otthon. Ugyanazokról a hatóanyagokról van szó és ugyanaz a körforgás viszi őket egyik szereplőtől a másikig.
"A WHO az öt legfontosabb egészségügyi kihívás közé sorolja az antibiotikum-rezisztenciát világszerte, és 30 éven belül a jelenlegi predikciók alapján ez lesz a vezető halálok"
- figyelmeztetett Jerzsele Ákos, az Állatorvostudományi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, aki egyben a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék vezetését is ellátja.
Az antibiotikum-rezisztencia nem csupán mások problémája, hanem mindannyiunk mindennapi döntésein és praktikáin múlik, legyen szó akár kedvenceinkről, haszonállatainkról, vagy rólunk magunkról. Az eddig szinte biztos megoldást kínáló gyógyszerek, amelyek a bakteriális fertőzések ellen védelmet nyújtottak, most komoly veszélyben vannak - figyelmeztetett az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Sótonyi Péter professzor továbbá hangsúlyozta, hogy...
"Teljesen nyilvánvaló, hogy ha sürgősen nem lépünk, akkor nagy valószínűséggel a középkor szintjére fogunk visszazuhanni."
Amikor a szulfonamidok és antibiotikumok még nem léteztek, egy egyszerű műtéti beavatkozás vagy akár egy tüdőgyulladás, sőt, még egy banális torokfájás is végzetes következményekkel járhatott. Az orvostudomány korabeli korlátai miatt az emberek életét gyakran a legkisebb egészségügyi problémák is veszélyeztették.
A célunk nem az antibiotikumok elítélése, hanem annak biztosítása, hogy minél hosszabb ideig és minél szélesebb körben elérhetők maradjanak - hangsúlyozták az Állatorvostudományi Egyetem szakértői.
