A plug-in hibridek környezeti hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint amennyit a gyártók ígérnek: a valóságban ötször nagyobb szennyezést okoznak, mint ahogy azt a reklámokban sugallják.

Egy friss európai tanulmány rámutatott, hogy a konnektoros hibridek a valós életben majdnem ötször több szén-dioxidot termelnek, mint amennyit a gyártók hivatalosan közölnek. A Transport & Environment (T&E) szervezet által végzett, 800 ezer autóra kiterjedő adatfeldolgozás során kiderült, hogy a "zöld" megoldásként népszerűsített technológia gyakran inkább a marketing trükkje, semmint valódi környezetvédelmi intézkedés.

A plug-in hibrideket évekig az elektromos átállás ideális köztes lépcsőfokaként hirdették: rövidebb utakhoz elég az elektromos hajtás, hosszabb távokon pedig ott a belső égésű motor.

Csakhogy a gyakorlatban sok tulajdonos ritkán vagy egyáltalán nem tölti autóját, inkább benzinnel közlekedik. A Carscoops által taglalt T&E tesztjei azt is kimutatták, hogy még akkor is, ha a járművek teljesen fel vannak töltve, a benzinmotor gyakran bekapcsol már enyhébb gyorsításnál, emelkedőn vagy hidegebb időben.

Míg a gyártók által közölt adatok szerint a hibrid járművek átlagosan 28 gramm szén-dioxidot bocsátanak ki kilométerenként, a valóságban ez az érték körülbelül 139 grammra rúg – azaz közel ötszörös eltérés tapasztalható. Ez a helyzet nem csupán környezetvédelmi szempontból jelent problémát, hanem gazdasági vonatkozásai is vannak: a vásárlók gyakran az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás reményében döntenek a hibrid modellek mellett, azonban a valóság azt mutatja, hogy évente akár 500 euróval többet is költhetnek üzemanyagra.

A T&E elemzése alapján az autógyártók hosszú időn keresztül túlságosan derűlátó kibocsátási adatokat tálaltak, ami lehetővé tette számukra, hogy elkerüljék a milliárdos uniós büntetéseket. Jelenleg a hatóságok szigorítanak a számítási eljárásokon: csökkentik az úgynevezett "utility faktort", ami azt az arányt jelenti, amely alapján a hibrid autók elektromos üzemmódban feltételezhetően megtett távolságát mérik. Ennek ellenére a különbségek még 2028-ra is jelentős mértékben fennmaradhatnak.

A jelenlegi szabályozás továbbra is arra az elképzelésre épít, hogy egy 60 kilométeres elektromos hatótávval bíró hibrid jármű az utak 80 százalékát villanymotorral teljesíti. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb, hiszen a gyakorlatban ez az arány inkább 30-40 százalék környékén mozog.

A T&E állásfoglalása szerint a plug-in hibridek jelenlegi állapotukban nem kínálnak valódi környezetvédelmi előnyöket, sőt, hosszú távon akár hátráltathatják is a tisztán elektromos járművek térnyerését. A szervezet közleménye hangsúlyozza: "A konnektoros hibrid autók zöldként való feltüntetése félrevezető. Az adatok világosan jelzik, hogy az emisszió és a fogyasztás a legtöbb esetben lényegesen magasabb, mint amit a laboratóriumi tesztek alapján előrejelzünk."

Az eredmények arra utalnak, hogy a "zöld kompromisszum" ideje lejárt: az elektromobilitás igazi áttörését csak a tisztán elektromos technológia hozhatja meg.