Csupán két magyar régióban tapasztalható élénkülés a lakásépítési tevékenységekben.

2025 első három hónapjában összesen 7490 új lakás építésére került sor, ami 14 százalékos csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján a tervezett lakások száma 19 947-re nőtt, ami 37 százalékos növekedést mutat a 2024-es év azonos szakaszához viszonyítva - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok szerint a fővárosban 9,1%-kal, míg a megyei jogú városokban 33%-kal, a községekben pedig 22%-kal csökkent a lakásépítések száma. Érdekes módon, a kisebb, nem megyei jogú városokban viszont enyhe növekedés figyelhető meg, itt 1,5%-kal nőtt az átadott lakások mennyisége.

A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 2509 új lakásának 57 százaléka három kerületben épült fel: a VIII. kerületben 631, a XI. kerületben 421, a IX. kerületben 379 új lakást vettek használatba.

A régiók közül csupán a Pest régióban (1,6 százalék) és Dél-Dunántúlon (0,6 százalék) mutatkozik meg minimális élénkülés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Minden egyes régióban csökkent az átadott lakások száma, a legnagyobb visszaesést Közép-Dunántúlon tapasztaltuk, ahol a csökkenés elérte a 41 százalékot, míg Dél-Alföldön 30 százalékos visszaesést jegyeztek fel.

A vidéki új lakások közül sok található a balatoni térségben. Budapest után a legtöbb új lakást Siófokon adták át (259), de más vidéki településekhez képest sok lakást vettek használatba Keszthelyen (165) és Balatonszemesen is (154). Mindezek mellett Kecskemét (225), Nyíregyháza (121) és Érd (116) lakásépítéseinek száma volt még jelentős, a többi vidéki nagyvárosé viszont nem érte el a százas nagyságrendet.

A friss jelentés alapján a magánszemélyek által épített lakások aránya 40 százalékról 35 százalékra csökkent. Ezzel szemben a cégek által kivitelezett lakások részesedése 58 százalékról 65 százalékra nőtt az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 8,0 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,1 négyzetméterrel csökkent, így 94,7 négyzetméterre módosult a 2024. I-III. negyedévéhez viszonyítva. A fővárosban az ingatlanok átlagos mérete 67,5 négyzetmétert tett ki.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 33 százalék volt, az építési cél szerinti megoszlás az eladásra építettek felé mozdult el 7,6 százalékponttal.

Országos szinten a tavalyi évhez képest jelentős növekedés figyelhető meg az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján tervezett lakások számában, amely 19 947-re emelkedett, ami 37 százalékos emelkedést jelent. A fővárosban és néhány kiemelt kerületében a növekedés kifejezetten hangsúlyos: Budapesten összesen 7841 lakás építésére kaptak engedélyt, ami 2,3-szorosa az előző év adatainak. Különösen a XI. kerület emelkedik ki, ahol körülbelül 3400 engedélyt adtak ki, míg a XIII. kerületben ez a szám több mint 1500. Az építési engedélyek szempontjából a négy legaktívabb budapesti kerület – XI., XIII., X., és XV. – a lakások több mint 75%-ának engedélyezéséért felelős.

A megyei jogú városokban 43 százalékkal növekedett a létesítendő lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 1,0, a községekben 8,8 százalékkal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen és Szeged, ahol egyaránt mintegy 750-750 lakás építését engedélyezték, továbbá több mint 400 lakás építését kezdeményezték Székesfehérváron és Győrben is.

Budapesten kívül a Közép-Dunántúl (31 százalék) és a Dél-Alföld (93 százalék) térségeiben figyelhető meg a legszembetűnőbb növekedés az építési engedélyek számában.

Észak-Magyarországon a lakásépítési engedélyek növekedése mindössze 2,0 százalékra rúgott, míg Észak-Alföldön csupán 0,1 százalékos emelkedést tapasztaltak, ami elhanyagolható mértékű. Ezzel szemben a többi régióban az előző évhez képest csökkenés volt megfigyelhető a kiadott lakásépítési engedélyek számában.

Az építtetők az esetek 26 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 2,5 százalékkal több, összesen 7350 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 2188 volt, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.