A kutatók egy lenyűgöző felfedezést tettek: úgy tűnik, egy rejtett bejárat nyílik a híres piramis belsejébe, amely új perspektívákat nyithat a régészet és az ókori építészet világában.

A Gízai piramisok a világ hét csodájának máig fennmaradt tagjai, amelyek még mindig képesek meglepni a kutatókat. Most például egy eddig ismeretlen bejáratot véltek felfedezni.

A Gízai piramisok három lenyűgöző építményből állnak, amelyeket a híres ókori fáraók, Hufu, Hafré és Menkauré nevéről neveztek el. Közülük a legkisebb, Menkauré piramisa különösen érdekes, mivel felfedezése számos titokra derített fényt az egyiptomi civilizációról.

Közel 4000 év telt el azóta, hogy megépítették a piramisokat, de a mai napig számos rejtély övezi őket. Ez alól a Gízai piramisok sem képeznek kivételt.

A piramisokat kutató régészek és történészek nemrégiben egy figyelemre méltó felfedezést tettek. Megállapították, hogy a Menkauré piramis keleti szárnyán egy eddig ismeretlen bejárat rejtőzhet.

A Müncheni Műszaki Egyetem és a Kairói Egyetem kutatói egy izgalmas felfedezésre bukkantak, miután elektromos ellenállásmérést, talajradart és ultrahangos vizsgálatokat alkalmaztak a piramis részletes feltérképezésére. Három évnyi kutatás után sikerült két üreges területet azonosítaniuk a piramis keleti oldalán, mindössze néhány méterre a kőzet alatt.

A Menkauré piramis az, amitől a legtöbbet várják a kutatók, pedig ez a legkisebb a három gízai építmény közül: eredetileg mindössze 64 méter magasra építették. A szerkezete eltér két társától, így abban reménykednek, hogy hamarosan olyan felfedezésre jutnak, melynek révén jobban megérhetjük, pontosan hogyan is készültek ezek az építészeti csodák.

Ugyan a bejáratot magát még nem találták meg, de az üreges szerkezet alapján nagy valószínűséggel állítják, hogy valahol ott lehet, így bármikor megtörténhet az áttörés.