Az ország legkiemelkedőbb egyházi gimnáziumában nem szükséges minden négyest kijavítani – interjú Kézdy Edit igazgatónővel.

Milyen előnyük van az egyházi iskoláknak az államiakkal szemben? Hogyan zajlik az ilyen intézményben a felvételi, miként érvényesülnek a vallási szempontok? Miért tartják létszükségletnek a közösségiséget? Kézdy Editet, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatóját kérdeztük.

A Deák téri Evangélikus Gimnáziumban a történelmi hagyományok kulcsszerepet töltenek be, hiszen évtizedek óta elismert az ország egyik kiemelkedő egyházi középiskolájaként. E hagyományok gazdag öröksége és értékrendje hozzájárul ahhoz, hogy a diákok nemcsak tudományos tudásra, hanem a közösségi szellem és a felelősségérzet kialakítására is szert tegyenek.

Természetesen, íme egy egyedi változat a szövegedből: Igen, az iskolaépület, amelyben jelenleg is tevékenykedünk, 1864-ben készült el. Később innen alakult ki a Fasori Evangélikus Gimnázium. A Deák téri iskola 1952 és 1992 között állami irányítás alatt működött, majd ezt követően visszakerült az egyházhoz. Az elődöm, Schulek Mátyás, ekkor kezdett neki a közösség és a tanári kar újjáépítésének. Az elképzelés az volt, hogy egy keresztény értékeket közvetítő, kisebb létszámú iskola jöjjön létre, ahol a gyerekek és a tanárok egyaránt jól érezhetik magukat. Ez a megközelítés igen kedvező eredményeket hozott.

Milyen képzési rendszerben működik az iskola?

Iskolánkban összesen tizenkét osztály működik, amelyek nyolc- és négyosztályos képzési rendszerben szerveződnek. Az ötödik és a nyolcadik évfolyamon egy-egy osztály található, míg a kilencediktől kezdődően minden évfolyamon két osztály működik, ezáltal kialakul a tanulók osztályprofilja. A diákok nyelvi emelt vagy reál tagozat között választhatnak, az utóbbi esetében emelt szintű biológia vagy matematika tantárgyakat kínálunk. Tizenegyediktől fakultációs lehetőségek várják a diákokat, amelyek célja, hogy segítsenek nekik a pályaválasztás előtt álló döntéseikben. Az ötödikesek számára szándékosan nem alakítottunk ki határozott profilt, hiszen ebben a korban a gyerekek még sokat fejlődnek, és nem szeretnénk, ha túl korán elköteleződnének. A kilencedikesek számára, akik még bizonytalanok a jövőbeli irányukat illetően, a nyelvi emelt tagozatot ajánljuk, mivel ez olyan, mint egy nyitott ajtó: a nyelvtanulás mindenkinek hasznos, és a specializáció kiválasztására még van elegendő idő, hiszen két év áll rendelkezésükre.

Nem jelent nehézséget az újonnan beiratkozó kilencedikesek számára, hogy már létező közösséghez csatlakoznak?

Előfordul, hogy a szülők megijednek ettől, ugyanakkor az osztályfőnökök sokat tesznek a közösségépítésért, hogy az újak is hamar integrálódhassanak. Másrészt egy osztály életében a nyolc együtt töltött év nagyon hosszú, az ellankadt lendületet képesek felrázni a lelkesedésükkel a felvételivel bekerült kilencedikesek.

Mennyire jellemző a hozzánk érkező gyerekekre – beleértve a legkisebbeket is – a céltudatosság és az elköteleződés egy-egy tudományág iránt?

Sok diák kezdetben nagyon világos elképzelésekkel érkezik, de ez az út során gyakran gyökeresen megváltozik. A serdülőkor hatalmas átalakulásokat hoz, nemcsak az idegi kapcsolatok terén, hanem érzelmi szinten, érdeklődésben és motivációban is. Ezt a folyamatot tiszteletben kell tartani. Van olyan eset is, amikor a szülők már kialakították a saját elképzeléseiket a gyerek jövőjéről – ilyenkor a mi feladatunk, hogy támogassuk a családokat abban, hogy engedjék szabadon választani a fiatalokat, és ne terheljék őket a saját elvárásaikkal.