Több mint ezermilliárd forintos nagyságrendű repülőtéri fejlesztési projekt veszi kezdetét, amelynek részleteit Nagy Márton és Lázár János osztották meg a nyilvánossággal.

Nagy Márton nemzetgazdasági, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy egy több mint 1000 milliárd forint összegű fejlesztés indul hamarosan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér körül. A következő évtizedben így gyorsvasút, új úthálózat, illetve egy harmadik terminál is épülhet, amivel az indoklás szerint a kormány célja az, hogy a fővárosi légikikötő közvetlenül kapcsolódjon Budapesthez.

A sajtótájékoztatón az Index beszámolója alapján a két miniszter stratégiai fontosságúnak minősítette a projektet. Kiemelték, hogy a Nyugati pályaudvar és a repülőtér közötti gyorsvasút nem csupán az utazók számára tenné komfortosabbá az utazást, hanem a főváros közlekedési rendszerét is tehermentesítené, mint a hazai vasúti hálózat szerves része. A lap emlékeztetett arra is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már szeptemberben közzétette azt a rendeletet, amely megalapozta a beruházás koncessziós pályázatának kiírását.

A gyorsvasút projektjének megvalósítását idén nyáron Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, hivatalosan bejelentette. A beruházás becsült költsége elérheti az egymilliárd eurót, és az új vasútvonal Kőbányától egészen a repülőtérig terjedne, ahol egy föld alatti állomás is épülne a terminál alatt. Márton hangsúlyozta, hogy 2024-ben a magyar állam 80%-ban visszavásárolta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tulajdonjogát, és már akkor kifejezte, hogy nem csupán mint tulajdonos, hanem mint fejlesztő is hosszú távú terveket sző. A projekt célja, hogy a légikikötő közvetlen kapcsolatban álljon Budapesttel, és a térség egyik legkorszerűbb közlekedési csomópontjává váljon.

Nagy Márton a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a repülőtér stratégiai jelentőséggel bír, és kiemelte, hogy az állami vagyon az utóbbi időszakban jelentős mértékben, megkétszereződött. A reptér nem csupán stratégiai eszköz, hanem egy erőteljes pénzügyi befektetés is. A kormány előrejelzései szerint a vásárlás akár 15 éven belül megtérülhet, mivel a reptér teljesítménye 10%-kal felülmúlja az üzleti tervekben megfogalmazott célokat.

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Liszt Ferenc repülőtéren 16 millió utas fordult meg, és az előrejelzések szerint idén ez a szám akár 20 millióra is nőhet. A teherszállítást illetően is jelentős fejlődés várható: a magyar cargo-forgalom nem csupán Bécset, hanem hamarosan Münchent is túlszárnyalhatja.

Lázár János kifejtette, hogy a kormány ezzel a beruházással világosan demonstrálja elkötelezettségét Budapest iránt. "A fejlesztések összértéke körülbelül 1000 milliárd forintot, vagyis 2,5 milliárd eurót tesz ki" - mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy ezek a projektek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szorosabb kapcsolatban álljon a fővárossal.

Az Index cikke alapján a kormány körülbelül 2,5 milliárd eurót szán a repülőtér fejlesztésére. A tervezett összeg felhasználása az alábbiak szerint fog történni:

Lázár János szerint a mostani bejelentéssel "Budapestnek ma jó napja van", ezután pedig arról beszélt, hogy a kormány készen áll az együttműködésre a fővárossal, hiszen a fejlesztések "nemcsak Budapestnek, hanem az egész országnak is jók lesznek". A tárcavezető a gyorsvasút projekt részleteit is ismertette: mint mondta,

A harmadik terminál kapcsán Lázár egy merész és ambiciózus víziót vázolt fel:

Ahogy említette, a légikikötő már jelenleg is meghaladja a várakozásokat, így az új terminál létrehozása elengedhetetlen a folyamatosan növekvő utasforgalom zökkenőmentes kezeléséhez.

Lázár János a közúti fejlesztések kapcsán is fontos bejelentéseket tett. Kijelentette, hogy egy 500 millió eurós beruházás keretében kívánják átalakítani a reptérhez vezető úthálózatot, amely körülbelül 12 kilométeres szakaszt érint. Jelenleg a kiviteli tervek véglegesítése zajlik, amelyeket 2026 első felében kap kézhez a miniszter. A kormány az érintett települések önkormányzataival külön egyeztet a részletekről. Az új úthálózat várhatóan 2028 végére készül el, míg a harmadik terminál és a reptéri vasút megépítése a terveik szerint 2034-2035-re valósulhat meg.

Az építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy ha a repülőtér kapacitása megduplázódik, akkor elengedhetetlen a közúti és vasúti közlekedés megfelelő megszervezése. A jövőben az ország keleti és nyugati része között jelentős mennyiségű áru fog mozogni, amelyet az uniós szabályozásoknak megfelelően jellemzően vasúton kell majd szállítani.

Nagy Márton kifejtette, hogy a fejlesztés finanszírozása egy piaci alapú banki konzorcium révén valósul meg. A miniszter emellett hangsúlyozta, hogy amennyiben a konzorcium vezetője kínai érdekeltségű bankot is bevon a projektbe, a kormány ezzel kapcsolatban nem támaszt ellenérvet.

A jövőbeni tervek szerint a menetjegy ára 3-4 ezer forint körüli összegben alakulhat, ami kedvezőbb lehet, mint a taxis fuvar költsége. A miniszter elmondta, hogy a gyorsvasút megépítése és a kapcsolódó fejlesztések magánbefektetők részvételével, koncessziós keretek között fognak megvalósulni, és a pályázati lehetőségeket még az idén nyilvánosságra hozzák. Az Index információi alapján az állam részesedése a projektben még mindig kérdéses. A koncessziós nyertes a bevételekből kívánja finanszírozni a beruházást, "önfenntartó módon". Nagy Márton jelezte, hogy az állam mérlegeli a részvételt a koncessziós társaságban, de a miniszter szerint csupán kisebbségi tulajdonosi szerepvállalás valósulhat meg. Mindenesetre a koncesszió lejárta után a vasúti pálya visszakerül az állam tulajdonába.